Őszi felkészítés és teendők

Őszi teendők a gyepen

 

Lassan, de biztosan átmegyünk az őszbe, ami a gyep gondozásában is meg kell, hogy mutatkozzon. A tápanyag összetétele és az öntözés gyakorisága és mennyisége is változik ilyenkor. Ha sikerült átvészelni a nyarat nagyobb “károk” nélkül, akkor augusztus végén – szeptember elején nem lesz különösebb teendőnk, de az alábbi lépéseket el kell végeznünk, hiszen ilyenkor már a téli felkészítés is kezdetét veszi.

Tápanyag

Az ősz kezdetével a fűnek ismét nitrogénre van szüksége a megfelelő növekedéshez és bokrosodáshoz, így gyakorlatilag a tavaszi feladatokat ismételhetjük és magas nitrogén tartalmú műtrágyát kell használnunk. Ha követjük a korábban bemutatott műtrágyaprogramot, akkor még vagy kitart a Landscaper Pro Full Season, vagy eljött az ideje a Landscaper Pro Autumn&Winter kijuttatásának. Ha egyik terméket sem használtuk, vagy más műtrágyaprogram alapján tápláltuk eddig a füvet, akkor természetesen más terméket is használhatunk:

Bármelyik terméket is választjuk, mindig figyeljünk a megfelelő mennyiség kijuttatására, illetve a beöntözésre, mert bár ezek burkolt műtrágyák, tartalmaznak nem burkolt szemcséket is, amik a megfelelő beöntözés nélkül megégethetik a fűszálakat.

Öntözés

Az öntözés során újra visszaállhatunk a heti 2-3 alkalomra, 4-5 liter/m² a javasolt mennyiség, amit 1-1 öntözés során biztosítanunk kell a gyep számára. Ha eddig nem tettük, akkor itt az ideje, hogy elkezdjük mérni a kijuttatott víz mennyiségét, erre tökéletesen megfelel ez az esőszintmérő, de műanyag poharakkal, műanyag edényekkel is meg tudjuk ezt tenni.

Továbbra is igaz, hogy minden esetben a reggeli órákban végezzük el az öntözést, hiszen a levegő hőmérsékletének csökkenésével most még nehezebben párolog el a talaj által fel nem vett víz. Ha nincs automata öntözőrendszerünk, akkor a legegyszerűbb megoldás – idő hiányában – egy öntözésvezérlő és esőztető kombinációja. Ha pedig éppen most ősszel szeretnénk automata rendszert telepíteni, akkor a Hunter termékeit ajánljuk jó szívvel.

Egyéb teendők

A megfelelő tápanyag és öntözés után nem mehetünk el szó nélkül az őszi gyepszellőztetés mellett sem. Természetes folyamat, hogy a talajszinten elhalt fűszálak gyűlnek össze, amik idővel egyre jobban elzárják a fű gyökérzetét a tápanyagoktól és a víztől is.

Ezeket az elhalt szálakat ősszel mindenképp szükséges összegyűjteni, erre szolgál a gyepszellőztető gép. A gyepszellőztetés nem összekeverendő a talajlazítással, bár gyakran ugyanazzal a géppel végezzük, de másik fejjel. Jelen esetben a rugós fejre lesz szükségünk, amit elég a talajszintig leengedni. Akik még nem csináltak ilyet korábban mindig meglepődnek (lefagynak), hogy mennyi elhalt fűszálat szed össze a gép a látszólag zöld és egészséges gyepből. Gyakran “sokkoló” a látvány, de ez egy szükséges folyamat az őszi felkészítés során, ezzel nagyban hozzájárulunk a még egészségesebb pázsitfelület kialakulásához.

Összefoglalva az alábbiakra lesz szükségünk szeptemberben:

  • Rugós gyepszellőztetés
  • Magas N tartalmú tápanyag
  • Ritkább öntözés

Ha valamiben elakadsz, vagy nem vagy biztos, akkor keress minket elérhetőségeink egyikén, vagy a Facebook-on, vagy csatlakozz a Fűápolás – füvesítés Facebook csoporthoz, ahol már közel húszezren vagyunk jelen!

Fenntartó gyeptrágya választása

Hogyan válasszunk fenntartó gyeptrágyát?

 

Az év ezen szakában jogosan merül fel a kérdés és gyakran találkozom vele én is, hogy vajon milyen gyeptrágyát használjunk a tavaszi indítás után, de még a kánikulai stresszkezelés előtt.

Tavasszal – indításkor – fontos volt egy relatív gyorsan ható és magas N tartalmú gyeptrágya használata, erről kár is lenne hosszabban írni, érdemes megnézni a 2021-es nagy műtrágya teszt eredményeit, amihez részben a premiumgarden.hu biztosította az alapanyagot.

A tavaszi indítást, vagy akár új telepítést követően továbbra is nitrogénre van szüksége a gyepnek, így ha fenntartó gyeptrágyát keresünk, nagy kínálattal találjuk magunkat szembe. De mi a különbség, mit tud az egyik, vagy a másik, az egyik miért 2-3 hónapot bír csak, míg a másik 4-5 hónapot? Az egyiknek miért van látványos hatása pár nap alatt, míg a másiknak csak hetekkel később? Ezeket fogjuk kicsit boncolgatni.

Burkolt VS. nem, vagy részben burkolt gyeptrágya

Gyakran halljuk, hogy egy műtrágya burkolt, így a hatóanyagát hónapokig képes tárolni és fokozatosan leadni. Ezekben a műtrágyákban a szemcsék egy része egy burokban foglal helyet, ami a csapadék hatására fokozatosan táródik fel, így a hatóanyag lassabban, de folyamatosan kerül be a talajba.

Miért jó ez? Egyrészről biztonságosabb, mint a nem burkolt műtrágya, hiszen jóval kisebb az esélye, hogy a nitrogén megégeti a gyepet. Másik részről gazdaságosabb, hiszen nem kell 3-4 hetente ismételni a folyamatot, így kevesebb tápanyagra lesz szükségünk, harmadrészről pedig magunknak is időt spórolunk meg azzal, hogy nem kell 3-4 hetente ismételnünk a teljes folyamatot.

De hogyan is működik ez a burkolat például az ICL termékein?

ICL burkolt műtrágya

A mellékelt képen láthatjuk, hogy a tápanyagot 2 különálló réteg veszi körül. Amint a nedvesség elkezd a rétegeken átszivárogni, a belül lévő tápanyag elkezd feltáródni és a talajba kioldódni. A tápanyagot körülvevő rétegtől függően ez a feltáródás 2-től akár 9 hónapig is tarthat.

A nem burkolt műtrágyák esetén nincs ilyen membránréteg a tápanyag körül, így azok sokkal gyorsabban, sokkal látványosabb eredményt keltve fejtik ki hatásukat. Valószínűleg mindannyian ismerünk olyat, aki egy laza jobb-, vagy balkezes mozdulattal elhinti a pétisót, vagy más, közismert gyeptrágyát, majd 2-3 nap múlva büszkén mutatja, hogy milyen szép is lett tőle a kert. Ezzel legalább 2 probléma van: az egyik, hogy a kézzel történő szórás esetén a legnagyobb a veszélye annak, hogy megégetjük a füvet, ezért érdemes kézi szórót, vagy szórókocsit használni. A másik ilyen probléma a “hopp és kopp” hatás: valóban gyors és látványos hatás érhető el (hopp), de ez általában csak 1-2 hétig tart (kopp), hiszen a nem burkolt gyeptrágya gyorsan leadja a hatóanyagát és már nyoma sincs, így hamarosan lehet is ismételni a folyamatot.

A részben burkolt műtrágya esetén – és ez talán a legideálisabb megoldás – is számíthatunk gyors hatásra a nem burkolt szemcsék által, de a burkolt szemcsék még azután is fokozatosna adják le a tápanyagot, miután a nem burkolt szemcsék már “kifújtak”.

Jó-jó, de én melyiket válasszam?

Mint minden ilyen jellegű kérdésre, erre is az a rövid válasz, hogy attól függ. Attól függ, hogy mit enged meg a pénztárcánk, mekkora területről van szó, az öntözésünk jól van-e beállítva, vagy automata rendszer hiányában tudjuk-e biztosítani a gyep számára a megfelelő mennyiségű és rendszerességű vizet és végül attól is függ, hogy mi a célunk. Vegyük ezeket sorra.

  1. Költségvetés: Korábbi blogunkban már írtunk 2 féle éves műtrágyaprogramról, de a fuapolas.eu oldalon ennél részletesebben is le van bontva, hogy az egyes programok mekkora költséggel járnak éves szinten. Az egészen biztos, hogy a burkolt, hosszabb hatástartamú gyeptrágyák drágábbak, cserébe ritkábban kell őket megvenni.
  2. Mekkora a terület: Nem mindegy, hogy 50, vagy 800 m²-ről beszélünk, hiszen míg az előbbire másfél kg., addig utóbbira 24 kg gyeptrágya szükséges 30 g/m² adaggal számolva. Egyes fenntartó gyeptrágyákból elérhető 3, vagy 5 kg-os változat is (pl.: Beckmann, vagy ICL Landscaper Pro Maintenance, esetleg ICL Landscaper pro Universtar), míg másokból csak 15, vagy 25 kg kiszerelés van (pl. ICL ProTurf termékek, vagy egyéb ICL, Beckmann fenntartó gyeptrágyák).
  3. Cél: Hopp és kopp, vagy tartós, és egyenletes tápanyag-utánpótlás biztosítása a gyepnek. Ezt mindenki magának döntse el smile

A lényeg, hogy minden esetben mérlegeljük a költségkeretet, a kitűzött célt és ha ezek után is bizonytalanok vagyunk, akkor mások tapasztalatait, erre tökéletesen megfelel a Fűápolás – füvesítés Facebook csoport, ahol több, mint 10.000 tag tapasztalata egyesül.

Egyéb írások a témában:

Burkolt műtrágya technológiák Everris-ICL-Scotts módra 

Műtrágya kisokos

Ha további kérdés merül fel, elérhetőségeink bármelyikén szívesen segítünk és megtaláljuk a legjobb megoldást a fenti feltételek ismeretében.

 

Talajjavítás

Talajjavítás

 

Mindannyian szép, egészséges és dús gyepet szeretnénk és sokan nem is gondolnák, hogy a legdrágább fűmag, a legjobb minőségű tápanyag és a rendszeres nyírás ellenére is kudarcba fulladhat a próbálkozás, ha a talaj minősége és összetétele nem megfelelő.

A jó hír az, hogy a talaj minőségén, összetételén utólag is lehet javítani, de célszerű minden esetben még füvesítés előtt ezt megtenni. Külön kell választani a mechanikai és biológiai talajjavítást, azonban mindkettő ugyanazt a célt szolgálja: az egészséges és zöld gyep kialakulását, de míg az előbbi a talaj szerkezetét, addig utóbbi a talaj termőképességét és tápanyag-ellátottságát biztosítja.

Mechanikai talajjavítás

A fű a lazább szerkezetű talajt szereti, aminek megfelelő vízelvezető képessége van. Ez részben abban segít, hogy ne alakuljon ki pangó víz, ami a begetségek és a moha kialakuláshoz vezet, részben pedig abban, hogy minél több víz jusson el a gyökérzónába, mielőtt elpárologna a talajról.

Talajjavítás füvesítés előtt: amennyiben még füvesítés előtt állunk, érdemes előre gondolkozni és megvizsgálni a talaj összetételét. Amennyiben a talaj kötött, agyagos szerkezetű, akkor érdemes homokot keverni hozzá a rotálás során, ami így a felső rétegbe jutva lazább talajszerkezetet eredményez.

Talajjavítás füvesítés után: ha már meglévő gyepfelület esetén szeretnénk a talajszerkezetet javítani, akkor jó hír, hogy megtehetjük, nem kell felrotálni és újravetni a területet. A sportpályákról a háztartásokba nagyon sok jó és hasznos eljárás szivárgott be, ilyen a gyeplyuggatás is. Ennek során egy kifejezetten erre a célra fejlesztett / készített eszközzel tudjuk a talajt úgy végiglyuggatni, hogy a kilyuggatott földdugókat eltávolítjuk 5-10 cm mélyen. Figyelni kell arra, hogy ahol vakondháló került korábban telepítésre, ott ne lyukasszuk azt át! A lyuggatást követően már tudunk homokszórást végezni, ezáltal a korábbi művelet során eltávolított földdugók helyére homok kerül, ami a talajba bemosódva javítja a vízelvezetést:

Biológiai talajjavítás

Amennyiben a talajunk szerkezete megfelelő vízelvezetés szempontjából, de mégis szeretnénk valahogy segíteni az egészséges talajéletet, úgy lehetőségünk van talajjavító készítményeket használni.

Népszerű és közkedvelt talajjavítók és tápanyagok:

 

  • Amalgerol
  • Biosol Forte
  • DCM Antagon
  • DCM Vivimus talajjavító gyepre

Ezek jellemzően természetes és szerves összetevőkből állnak, amik az egészséges talajélet egyensúlyának kialakításához hozzájárulnak, amiért a gyep is hálás lesz.

Összességében a megfelelő talajszerkezet és a talaj termőképessége is jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy gyepünk egészséges és szép legyen.

Éves műtrágyaprogram

 

Az egészséges és szép gyep eléréséhez 3 fontos dologra kell figyelnünk:

  1. Öntözés
  2. Nyírás
  3. Tápanyag

Az öntözésről és a nyírásról korábban már írtunk, most vegyük jobban szemügyre a tápanyagot. Alapvetően az év különböző szakaszaiban más és más tápanyagra van szüksége a gyepnek: csírázás során a foszfor (P), stresszes időszakban a kálium (K), növekedés, sejtfalképzés során pedig a nitrogén (N) segít a gyepnek.

A különböző NPK tartalmú gyeptrágyák és gyepműtrágyák gyakran tartalmaznak egyéb hatóanyagokat is, a leggyakoribbak ezek közül a vas (Fe) és a magnézium (Mg).

A fentiek nem azt jelentik, hogy hetente/havonta más és más tápanyagot kell kijuttatni, mert a gyártók reagálva a lakossági igényekre ma már előállítanak olyan, akár 8-9 hónapos hatástartammal rendelkező műtrágyákat is, amik segítségével akár tavasztól őszig meg tudjuk adni a gyepnek a szükséges tápanyagot. Ilyen az ICL által gyártott Landscaper Pro Full Season, ami márciustól novemberig ellátja a gyepet tápanyaggal a burkolt szemcsék fokozatos feltáródása által.

Természetesen lehetnek összetett és profi, akár sportpályákon is alkalmazható éves programok, azonban mi most egy alacsonyabb és egy közepes költségvetésű programot hoztunk, ami az átlagos felhasználású házikertek esetén ideális és elegendő.

2 termékkel egész évben

Ezzel a programmal mindössze 2 termékre lesz szükségünk egész évben:

Ebben a 2 termékben megvan minden, ami az egész éves tápanyagellátáshoz szükséges, de fontos, hogy ez csak akkor éri el a kívánt hatást, ha az öntözés és nyírás megfelelően történik.

4 termékkel egész évben

Ez a program már összetettebb az előzőnél, ehhez 4 termékre lesz szükségünk:

Ez a program értelemszerűen költségesebb az előző pontban említettnél, azonban az átlagos házikertnél nagyobb igénylést igénylő, esetleg nagyobb terhelést elviselő területek esetén célszerű ezt alkalmazni.

Mint látható, számtalan megoldás, termék és időzítés létezik a gyep tápanyagutánpótlására egész évben, minden attól függ, hogy mennyi pénzt áldozunk rá, milyen célt szeretnénk elérni, illetve, hogy milyen területről beszélünk.

A fenti variációkon kívül több megoldás is létezik, akár itt is érdemes megnézni a lehetőségeket: Éves műtrágyaprogram a fuapolas.eu oldalon.

A gyep öntözése

Öntözés

 

A szép és egészséges gyep eléréséhez a megfelelő öntözés legalább annyira elengedhetetlen, mint a helyesen kiválasztott fűmag, a nyírás gyakorisága és módja, valamint a megfelelő tápanyag-utánpótlás. A kulcsszó itt a “megfelelő”, legyen szó az öntözés módjáról, mennyiségéről és időzítéséről.

Gyakorlatilag mindegy, hogy automata rendszerünk van, vagy öntözőkomputert használunk, esetleg esőztetőt, a lényeg, hogy az egyenletes öntözés minden esetben megvalósuljon. Értelemszerűen egy jól megtervezett és telepített automata rendszernél van a legnagyobb esélyünk arra, hogy a gyep mindenhol a megfelelő mennyiségű vizet kapja, hiszen a különböző körök és fejek beállítása által ezt tudjuk a leginkább befolyásolni.

Azonban nem minden kertben kerül kiépítésre automata rendszer, bár ez utólag is megtehető különösebb átalakítás nélkül, de nézzük, hogy az alternatív megoldások esetén mire figyeljünk.

Az öntözés gyakorisága nem kőbe vésett szabályok szerint működik. Ez minden évszakban más és más, hiszen a csapadékosabb és hűvösebb tavaszi és őszi szezonban a heti 2-3 alkalom is elegendő lehet, míg nyáron inkább nagyobb mennyiséget locsoljunk, hiszen a meleg miatt ennek egy jelentős része még azelőtt elpárolog, hogy a talaj beszívná. Kánikula esetén (és csak akkor) naponta locsoljunk, hiszen ilyenkor a talaj extrém módon kiszárad, ami a gyepre is káros hatással lesz. Ugyanakkor fontos, hogy ezt valóban csak kánikula idején tegyük, hiszen ha folyamatosan napi szinten locsolunk, a fű gyökérzete nem lesz arra ösztönözve, hogy mélyre nyúljon. Vannak természetesen szárazságtűrő fűmagkeverékek (pl. Landscaper Pro Sun&Shade, Barenbrug Water Saver, vagy Johnsons Shady Place), amik jól tolerálják az extrém meleget, de kánikulában ezeket is érdemes naponta locsolni.

Az Öntözés módja már szóba került, hiszen ez lehet automata rendszer, valamilyen négyszögesőztető (pl. Gardena Aquazoom M), vagy szektoresőztető (pl. Gardena Premium). Amit egyáltalán nem javasolt, az a kézzel (locsolócsővel) való öntözés, hiszen ebben az esetben nem tudjuk biztosítani sem az egyenletes, sem a megfelelő mennyiségű vizet. Egy esőztető esetén akár egy pohárral, akár bármilyen más csapadékmérővel pontosan meg tudjuk mérni, hogy adott idő alatt mennyi víz jut az egyes területre, így jóval pontosabban be tudjuk állítani az öntözés idejét.

Az öntözés időzítése egy kritikus pontja az öntözésnek. Bármilyen jól van beállítva a rendszer és bármennyire is a megfelelő mennyiséget locsoljuk ki, ha ezt nem jó időpontban tesszük, többet ártunk vele, mint használunk. Általános szabály, hogy naplemente után már nem locsolunk, hiszen ilyenkor a talaj által fel nem szívott víz, már nem tud elpárologni, ott marad a talajon, ami a gombabetegségek melegágya. Minden esetben próbáljunk meg a hajlani, vagy kora reggeli órákban locsolni. Ha nincs automata rendszerünk, akkor ehhez használhatunk öntözőkomputert, amit gyakorlatilag bármelyik esőztetővel kombinálhatunk. Kivételt az új vetés képez, hiszen itt arra kell törekednünk, hogy a talaj folyamatosan nedves legyen, így pedig elkerülhetetlen, hogy késő délután, vagy kora este locsoljunk, ez a kelesztő öntözés.

Legyen bármilyen módon megoldva az öntözésünk, arra mindig figyelni kell, hogy a megfelelő időben, a megfelelő gyakorisággal és a megfelelő mennyiséget locsoljunk, mert a túlöntözés, vagy az alulöntözés következtében árthatunk a gyepnek a legjobb szándékunk ellenére is.

Fűnyírás helyesen

Fűnyírás

 

A szép pázsit elérése során elengedhetetlen a megfelelő és rendszeres nyírás. Időszaktól, időjárástól és a fű fajtájától függően általában elegendő szokott lenni a heti 1-2 nyírás, de ez egy általánosság, minden esetben a fű fajtája, tápanyag ellátottsága, az időjárás, hőmérséklet és az évszak határozza meg. A Barenbrug Mow Saver például egy mérsékelt növekedésű fűmagkeverék, ami alacsonyabbra nő. Ezen kívül például ha gyorsan felszívódó gyeptrágyát használunk, ami gyorsan hat (pl. ProTurf 21-5-6), akkor gyors növényi reakciót érhetünk el, aminek hatására a gyep gyorsabban nő.

Ha mindent jól csinálunk, mindenre odafigyelünk és a gyep mellett magára a fűnyíróra, annak karbantartására, tisztítására is elegendő figyelmet fordítunk, akkor a nyírást nem egy szükséges rosszként fogjuk megélni, hanem úgy, hogy ezzel is hozzájárulunk az egyre szebb pázsit eléréséhez, hiszen a megfelelő nyírás a csodás pázsit egy kiemelten fontos része.

A fűnyírást alapvetően nem nehéz jól csinálni, de az alábbiakra mindenképp ügyeljünk:

  • Megfelelő fűnyíró kiválasztása a területhez – mindenképp olyan gépet válasszunk, ami a terület nagyságával, esetleges egyenetlenségeivel könnyen megbírkózik, így nem okoz nekünk sem bosszúságot. Dönthetünk a robotfűnyíró mellett is, számos előnye van, amivel időt tudunk magunknak megtakarítani és a zöldhulladék mennyiségét is pozitívan befolyásolja. Kisebb kertekben hasznos és jó választás lehet a hengerkéses fűnyíró is, ilyen pédául a Gardena 330, 400, vagy 400C.
  • A fűnyíró késének éle – erre különösen fontos, hogy odafigyeljünk, hiszen egy életlen kés nem csak a vágásképet, de az egész gyepet tönkre tudja tenni. Rendszeresen figyeljük a levágott felületet és ha azt látjuk, hogy a fűszálak végén a vágáskép nem tiszta, esetleg elkezdi megnyúzni a szálakat, azonnal élezzük, vagy éleztessük meg. Érdemes nem megvárni a fűszálak “nyúzását”, élezzük a késeket rendszeresen, akár minden második vágást követően.
  • A vágás iránya – érdemes váltogatni, hogy ne mindig ugyanazt az utat járjuk be, mert így jellemzően ugyanazok a részek (kerék alatt) kapják a folyamatos terhelést, és nem minden esetben éri őket a kés, így ha egyik alkalommal hosszában mentünk végig a kerten, legközelebb menjünk nyugodtan keresztbe, ezzel csak jót tehetünk a fűnek. Ez segít az egybefüggű és makulátlan pázsit kialakításában.
  • Gyakoriság – erről már esett szó, de alapvetően el lehet mondani, hogy a gyakori fűvágás erősíti a szálakat, illetve kordában tudja tartani a gyomosodást is, hiszen a fűvel ellentétben a gyomnövények nem szeretik a gyakori vágást.
  • Vágásmagasság – szintén általános szabály, hogy a fűnek a felső 1/3-a vágható le anélkül, hogy a növényt komolyabb sokk, vagy nagyobb tápanyagveszteség érné. Nyilván vannak olyan helyzetek (folyamatos esőzés), amikor a szokásosnál jóval nagyobbra nő a fű, ilyenkor fokozatosan vigyük vissza a megszokott magasságig, hiszen a fű a levélzetében tárolja a tápanyagait, ha egyszerre sokat vágunk le belőle, az káros hatással lehet rá. Az eltérő fajták és keverékek más-más magasságot igényelnek, érdemes a csomagoláson, vagy a gyártó weboldalán ezt megnézni.
  • Nyesedék gyűjtése – a levágott részt minden esetben gyűjtsük össze, hiszen ha ezt nem tesszük meg, akkor a levágott szálak a talajon összegyűlnek, elzárják a talajt, így a nedvesség nem fog megfelelően ejutni a gyökérzethez. Ráadásul a rothadás során befilcesedik, ami még az oxigán-ellátást is gátolja. A robotfűnyírók esetén, amik minden nap mennek, ezt nem kell megtenni, hiszen ott 1-2 mm-t vág a gép, ami gyorsan képes lebomlani és jó táptalajt biztosítani a fű számára.
  • Vizes füvet nem nyírunk? – azt, hogy vizes füvet elektromos géppel miért nem nyírunk, kár lenne részletesebben kifejteni, de a nem elektromos géppel történő nyírás (kézi, vagy benzines) mehet, de figyeljünk pár dologra: a gépet folyamatosan ellenőrizzük, hogy a kés útját nem akadályozzák-e a vizes fűcsomók, megfelelő-e a kés éle, ugyanis a nedves talajból egy tompa kés könnyebben kitépi a teljes szálat, illetve a fűgyűjtőt is érdemes gyakrabban üríteni a súlya és a letapadó fűszálak miatt is, amik a gép teljesítményére negatív hatással vannak.
  • Napszak – reggel a leszálló pára miatt nem érdemes nyírni a füvet, este pedig a szomszédok nem biztos, hogy örülnek neki. A délelőtti, vagy a délutáni órák a legalkalmasabbak erre, amikor még/már nem éri annyira a tűző nap a területet, azonban nyírás után érdemes egy pár perces, frissítő öntözést adni a fűnek.

Ha mindent jól csinálunk, mindenre odafigyelünk és a gyep mellett magára a fűnyíróra, annak karbantartására is elegendő figyelmet fordítunk, akkor a nyírást nem egy szükséges rosszként fogjuk megélni, hanem úgy, hogy ezzel is hozzájárulunk az egyre szebb összkép eléréséhez.

A bejegyzésben ajánlott termékek listája:

0
    0
    Kosár