Füvesítés

A füvesítés menete – hogy megfelelő végeredményt kapjunk

 

Füvesítés

A blogban már nagyon sok témával foglalkoztunk korábban a helyes fűmagválasztástól kezdve a megfelelő öntözésen át az évszakhoz való tápanyagválasztásig.

Azonban eddig nem esett szó az első, vagy inkább a nulladik lépésről, magáról a füvesítésről – ezt pótoljuk mostani bejegyzésünkkel.

Az elmúlt években a már-már tökéletes pázsit egyre népszerűbb lett a kertesház-tulajdonosok körében, sokszor annyira, hogy más növény nem is feltétlenül kap helyet a kertben. Tény, hogy egy csodás, tökéletesen egyenletesre nyírt gyep szép látványt nyújt, de azt sem szabad szó nélkül hagyni, hogy ezek a kertek a szép látvány mellett semmilyen funkcionalitással nem rendelkeznek.

A gyep – a mi felfogásunk szerint – a kert egy olyan része kell, hogy legyen, ahol a szabadidős tevékenységeket végezzük, de fontos, hogy legyenek a kertben mág cserjék, egynyári növények, gyümölcsfák, örökzöldek, árnyékot adó fák és ágyások is. Így a kert nem egy (nagy ökológiai lábnyomot hagyó) füves monokultúrává válik, hanem egy fenntarthatóbb, termést is adó, szép, dekoratív teljes egésszé. Ehhez hozzátartozik a gyep is, ahol szabadidőnk nagy részét töltjük majd. Nézzük meg, mire is kell figyelnünk a füvesítés előtt, közben, után.

A talaj előkészítése

A füvesítés egyik legfontosabb része a talaj előkészítése. Gyakran találkozunk mi is az új építésű házak esetén azzal a problémával, hogy a kertben lévő talaj tele van tégla- és cserépdarabokkal, sittel, a munkagépek, raklapok, munkások hatására pedig nagyon betömörödött. Ilyenkor gyakran elkerülhetetlen a talaj cseréje legalább 50 cm mélységben.

A másik gyakori eset az ugyan nem törmelékes és tömörödött, de elhanyagolt, gyomokkal fertőzött terület. Ez utóbbi talán szerencsésebb, mert itt nem feltétlenül van szükségünk talajcserére, ilyenkor elegendő a gyomirtás (akár totális gyomirtóval is), de ezt is szükséges lehet többször megismételni – bár hozatott új termőföld esetén is érdemes a füvesítés előtt 2-3 hetet várni, hogy lássuk, mi nő ki belőle.

Miután a talajt törmelék-, kő-, és gyommentessé tettük, végig kell gondolnunk, hogy hogyan is történik később az öntözés, és a nyírás. Ha automata öntözőrendszert szeretnénk telepíteni (ami erősen ajánlott az egyre forróbb nyarak miatt), akkor annak most van itt az ideje. Ha robotfűnyíróban gondolkozunk, akkor a szegélyeket is úgy kell kialakítani, hogy a robot közlekedését, a szegélyek nyírását megkönnyítsük, hogy lehetőség szerint minél kevesebbet kelljen a robot által elhagyott részeket igazítani.

Elvileg a talajt előkészítettük, kész az öntözőrendszerünk, a végső szint kialakításra került, a szegélyeken el tud majd menni a robot, így eljutottunk a vetéshez. Korábban már írtunk arról, hogy mi alapján válasszunk fűmagot, így ebbe most nem megyünk bele.

A vetés

Az előkészített talajon érdemes magágyakat kialakítani, ezt a legegyszerűbben egy gereblye segítségével tehetjük meg úgy, hogy kis barázdákat készítünk a felszínen, ahova a magok majd kerülnek. Ha ezzel elkészültünk, akkor jöhet (végre) a magvetés, amit a legegyszerűbben és a legegyenletesebben kézi szóróval, vagy szórókocsival érdemes végezni.

Fűmagkeveréktől függően 25-35 g/m2 mennyiséggel érdemes számolni, és a szükséges mennyiséget érdemes mindig előre kimérni, így biztosan nem fogunk sem túl kevés, sem túl sok magot kiszórni. Ezen felül figyelni kell az egyenletes kijuttatásra. Ehhez szükséges a szóró használata, mert így a füvesítendő területen keresztbe-hosszába járva ezt biztosítani tudjuk.

Miután az adott területre szükséges fűmagmennyiséget egyenletesen kiszórtuk, érdemes magas foszfor-tartalmú starter (indító) műtrágyát használni, ami nagyban segíti a csírázás folyamatát. A műtrágyát a fűmaghoz hasonlóan előre érdemes kimérni, majd a fűmag szórását követően (de akár előtte is) ugyancsak a szóróval kijuttatni mindenhova.

Ha a fűmag és műtrágya kiszórásával végeztünk, akkor fontos, hogy ezeket be is takarjuk. A magágy kialakításához hasonlóan most is a gereblye (vagy csillagkapa) lesz segítségünkre, a a cél az, hogy a felszínről 0,5-1 cm mélységbe kerüljenek a fűmagok. Ez elsősorban azért is fontos, mert így nehezebben száradnak ki, nem mossa őket össze az eső/öntözés, nem viszik el a madarak, könnyebben gyökeret tud ereszteni, stb. Miután mindenhol végeztünk a magok takarásával, érdemes a talajt tömöríteni, mert most még van lehetüségünk az esetleges egyenetlenségeken javítani, vagy feltölteni. Ehhez érdemes gyephengert használni, ezek 50-100 kg között érhetőek el, és segítségükkel a talaj megfelelően sima és tömör lesz. Fő célunk ebben a fázisban, hogy a kiszórt fűmag és műtrágya ne a talaj felszínén, hanem kb 0,5 cm mélyen a talajban legyen.

Öntözés

Miután végeztünk a vetéssel és a talaj tömörítésével, fontos, hogy az egész területet alaposan beöntözzük. Ez szükséges a műtrágya, de természetesen a fűmagok miatt is. Innentől kezdve az első fűnyírásig az a feladatunk, hogy folyamatosan nedvesen tartsuk a talajt, ezt hívjuk kelesztő öntözésnek. Az ideális az, ha az alábbi időpontokra állítjuk az öntözésvezérlőt, vagy annak hiányában az alábbi időpontokban öntözünk 4-5 percig: 6:00, 9:00, 11:00, 13:00, 14:00. Ez természetesen több is lehet egy teljesen homokos talajon, de a lényeg, hogy ne hagyjuk kiszáradni a talajt.

Ha mindent jól csináltunk, nem hagytuk kiszáradni a talajt és a vetést követően kíméltük a területet az igénybevételtől, akkor fűmagkeveréktől függően 1-2 héten belül már látni fogjuk az eredményt.

Hogyan válasszunk fűmagot?

Ha kezdetben kisebb-nagyobb foltokat látunk, nem kell megijedni és azonnal újravetni a területet. A legtöbb fűmagkeverékben az angol perjétől kezdve a réti perjén át a külbövő csenkesz-félékig több faj is megtalálható, amiknek a csírázási ideje eltér. Az angol perje akár 4-6 nap alatt is elő tud bújni, míg a nádképű csenkesznél ez 15-20 nap is lehet.

Az első nyírás

Az első fűnyírásra akkor kerüljön sor, amikor a fű eléri a 6-8 cm-t. Ekkor – figyelve az 1/3-os szabályra – visszavághatjuk 4-5 cm-re. Ne ijedjünk meg, ha nem éri el mindenhol a 6-8 cm-t, mert az előzőekben írtak alapján az eltérő csírázási idő miatt ez egyébként sem kivitelezhető.

Az első nyírást követően az ötözésen is változtathatunk már, innentől kezdve a heti 2-3 hajnali/reggeli öntözés (talajtól és domborzattól függően) elegendő, nem szükséges már naponta többször.

Ha mindent jól csináltunk, akkor a vetést követő 4-8 hét múlva már egybefüggő és már terhelhető gyepfelületünk lesz!

Fűnyírás helyesen

Fűnyírás

 

A szép pázsit elérése során elengedhetetlen a megfelelő és rendszeres nyírás. Időszaktól, időjárástól és a fű fajtájától függően általában elegendő szokott lenni a heti 1-2 nyírás, de ez egy általánosság, minden esetben a fű fajtája, tápanyag ellátottsága, az időjárás, hőmérséklet és az évszak határozza meg. A Barenbrug Mow Saver például egy mérsékelt növekedésű fűmagkeverék, ami alacsonyabbra nő. Ezen kívül például ha gyorsan felszívódó gyeptrágyát használunk, ami gyorsan hat (pl. ProTurf 21-5-6), akkor gyors növényi reakciót érhetünk el, aminek hatására a gyep gyorsabban nő.

Ha mindent jól csinálunk, mindenre odafigyelünk és a gyep mellett magára a fűnyíróra, annak karbantartására, tisztítására is elegendő figyelmet fordítunk, akkor a nyírást nem egy szükséges rosszként fogjuk megélni, hanem úgy, hogy ezzel is hozzájárulunk az egyre szebb pázsit eléréséhez, hiszen a megfelelő nyírás a csodás pázsit egy kiemelten fontos része.

A fűnyírást alapvetően nem nehéz jól csinálni, de az alábbiakra mindenképp ügyeljünk:

  • Megfelelő fűnyíró kiválasztása a területhez – mindenképp olyan gépet válasszunk, ami a terület nagyságával, esetleges egyenetlenségeivel könnyen megbírkózik, így nem okoz nekünk sem bosszúságot. Dönthetünk a robotfűnyíró mellett is, számos előnye van, amivel időt tudunk magunknak megtakarítani és a zöldhulladék mennyiségét is pozitívan befolyásolja. Kisebb kertekben hasznos és jó választás lehet egy hengerkéses fűnyíró is.
  • A fűnyíró késének éle – erre különösen fontos, hogy odafigyeljünk, hiszen egy életlen kés nem csak a vágásképet, de az egész gyepet tönkre tudja tenni. Rendszeresen figyeljük a levágott felületet és ha azt látjuk, hogy a fűszálak végén a vágáskép nem tiszta, esetleg elkezdi megnyúzni a szálakat, azonnal élezzük, vagy éleztessük meg. Érdemes nem megvárni a fűszálak “nyúzását”, élezzük a késeket rendszeresen, akár minden második vágást követően.
  • A vágás iránya – érdemes váltogatni, hogy ne mindig ugyanazt az utat járjuk be, mert így jellemzően ugyanazok a részek (kerék alatt) kapják a folyamatos terhelést, és nem minden esetben éri őket a kés, így ha egyik alkalommal hosszában mentünk végig a kerten, legközelebb menjünk nyugodtan keresztbe, ezzel csak jót tehetünk a fűnek. Ez segít az egybefüggű és makulátlan pázsit kialakításában.
  • Gyakoriság – erről már esett szó, de alapvetően el lehet mondani, hogy a gyakori fűvágás erősíti a szálakat, illetve kordában tudja tartani a gyomosodást is, hiszen a fűvel ellentétben a gyomnövények nem szeretik a gyakori vágást.
  • Vágásmagasság – szintén általános szabály, hogy a fűnek a felső 1/3-a vágható le anélkül, hogy a növényt komolyabb sokk, vagy nagyobb tápanyagveszteség érné. Nyilván vannak olyan helyzetek (folyamatos esőzés), amikor a szokásosnál jóval nagyobbra nő a fű, ilyenkor fokozatosan vigyük vissza a megszokott magasságig, hiszen a fű a levélzetében tárolja a tápanyagait, ha egyszerre sokat vágunk le belőle, az káros hatással lehet rá. Az eltérő fajták és keverékek más-más magasságot igényelnek, érdemes a csomagoláson, vagy a gyártó weboldalán ezt megnézni.
  • Nyesedék gyűjtése – a levágott részt minden esetben gyűjtsük össze, hiszen ha ezt nem tesszük meg, akkor a levágott szálak a talajon összegyűlnek, elzárják a talajt, így a nedvesség nem fog megfelelően ejutni a gyökérzethez. Ráadásul a rothadás során befilcesedik, ami még az oxigán-ellátást is gátolja. A robotfűnyírók esetén, amik minden nap mennek, ezt nem kell megtenni, hiszen ott 1-2 mm-t vág a gép, ami gyorsan képes lebomlani és jó táptalajt biztosítani a fű számára.
  • Vizes füvet nem nyírunk? – azt, hogy vizes füvet elektromos géppel miért nem nyírunk, kár lenne részletesebben kifejteni, de a nem elektromos géppel történő nyírás (kézi, vagy benzines) mehet, de figyeljünk pár dologra: a gépet folyamatosan ellenőrizzük, hogy a kés útját nem akadályozzák-e a vizes fűcsomók, megfelelő-e a kés éle, ugyanis a nedves talajból egy tompa kés könnyebben kitépi a teljes szálat, illetve a fűgyűjtőt is érdemes gyakrabban üríteni a súlya és a letapadó fűszálak miatt is, amik a gép teljesítményére negatív hatással vannak.
  • Napszak – reggel a leszálló pára miatt nem érdemes nyírni a füvet, este pedig a szomszédok nem biztos, hogy örülnek neki. A délelőtti, vagy a délutáni órák a legalkalmasabbak erre, amikor még/már nem éri annyira a tűző nap a területet, azonban nyírás után érdemes egy pár perces, frissítő öntözést adni a fűnek.

Ha mindent jól csinálunk, mindenre odafigyelünk és a gyep mellett magára a fűnyíróra, annak karbantartására is elegendő figyelmet fordítunk, akkor a nyírást nem egy szükséges rosszként fogjuk megélni, hanem úgy, hogy ezzel is hozzájárulunk az egyre szebb összkép eléréséhez.

A bejegyzésben ajánlott termékek listája:

Kosár Van kuponod?