Gyakran érkezik hozzánk az a kérdés, hogy milyen fűmagot ajánlunk? Alapvetően ezekre a kérdésekre mindig az a válaszunk, hogy az általunk értékesített keverékek mindegyike megbízható, prémium kategóriás keverék, de mielőtt bármit ajánlanánk, az alábbi kérdésekre választ kell kapnunk:

• Milyen a talaj? Agyagos, homokos, vályogos?
• Milyen módon történik majd az öntözés? Automata öntözőrendszerrel, kézzel?
• Milyen a terület benapozottsága? Félárnyékos, állandóan odatűz a nap?
• Milyen lesz a terület igénybevétele? Magas, alacsony?

Ezek az első és legfontosabb kérdések fűmagválasztás előtt, ugyanis a legdrágább és legjobb szándékkal, körültekintéssel telepített gyeppel is folyamatosan lehetnek problémák, ha ezekre nincs, vagy nem pontos a válasz.

Talajszerkezet

Nem kell minden esetben száz és száz kilométert utazni ahhoz, hogy két teljesen különböző talajt találjunk. Könnyen előfordulhat, hogy a házunktól pár utcával arrébb teljesen más a talaj, mint nálunk. Az a gyep, ami az egyik kertben él és virul, a másikban egyszerűen nem talál magára.

Általánosságban elmondható, hogy homokosabb szerkezetű talajokban érdemes szárazságtűrő keveréket (Barenbrug Water Saver, ICL ProSelect Toscana, DSV Eurograss PRO320) használni, mert ezeknek jóval mélyrehatóbb gyökérzete van, így ha a talaj felső rétege ki is szárad, a fű gyökérzete megfelelő mélységben van ahhoz, hogy biztosítsa a víz utánpótlását. Agyagos, vályogos talajszerkezetnél is választhatjuk a szárazságtűrő keverékeket, de itt eleve jobb a talaj vízmegtartása, így gyakorlatilag bármelyik keverék telepíthető.

Öntözés

Hasonlóan az előző ponthoz, vannak olyan keverékek, amikben a csenkesz – elsősorban a nádképű, vagy vörös csenkesz – van túlsúlyban, így ezek jobban bírják a szárazságot. Tényként jelenthetjük ki, hogy öntözőrendszer nélkül nincs szép, egészséges, egybefüggő gyep hosszú távon.

Bármennyire is szeretnénk, kézzel nem tudunk közel sem olyan egyenletesen öntözni, mint egy jól megtervezett, kiépített és beállítottt automata rendszer. Arról nem is beszélve, hogy a gyep öntözésére a hajnali órák a leginkább megfelelők, és lássuk be, nem mindenki szeret ennyire korán kelni.

Napsütés

Vannak olyan fűmagkeverékek, amik kifejezetten félárnyékos területekre lettek kifejlesztve (Barenbrug Shadow, DSV Eurograss Shady Lawn), ezért legalább 4-5 féle fűmag van benne. Mígy egyik az állandó napot, addig a másik az árnyékot tolerálja jobban. Ha nem megfelelően választunk fűmagot egy árnyékos helyre, akkor idővel a fű megritkul, ez pedig teret ad a gyomok és egyéb, nem kívánatos növények felbukkanásának.

Igénybevétel

Nem mindegy, hogy a gyepet milyen fizikai hatások érik. Ha csak díszkertről van szó, akkor egy vékonyabb szálú keverék megfelelő választás lehet, ha azonban gyerekek, esetleg állatok is vannak a kertben, akkor érdemes magasabb tűrőképességű gyepet telepíteni (Barenbrug BarPower RPR, ICL Proselect Toscana, Barenbrug Supersport, Barenbrug RPR Sport, Barenbrug Speedy Green), ezt a legtöbben csak “sportfűmag”-ként emlegetik.

Fontos a gyep regenerálódó képessége, mert ha egy felületen elkezd kikopni a gyep, de nem tud megfelleően regenerálódni, akkor folyamatosan pótolnunk kell azt felülvetéssel, ami viszont a kert használhatósági értékén csökkent.

Ha megvan a fűmag, akkor már “csak” a talaj megfelelő előkészítésére, a vetés időpontjára, a helyes nyírásra és tápanyag-utánpótlásra kell figyelnünk.

Természetesen ha kérdés merülne fel, mindig segítünk!

Fűmagok

Mostani bejegyzésünkben megnézzük, mi az az 5 gyakori hiba, amit a magról vetés során el lehet és el is szoktak követni. Ha ezekre figyelünk, akkor sok bosszúságtól tudjuk magunkat megkímélni, ráadásul a végeredmény is sokkal látványosabb lesz.

Sokan szeretnék a magról vetést egy nehezen kivitelezhető, bonyolult és drága eszközöket igénylő folyamatnak beállítani és néha irreális áron elvégezni helyettünk. Vannak persze helyzetek, amikor sok előkészületre van szükség, mint például talajcsere, vagy vakondháló terítése, amit otthoni eszközökkel nem tudunk elvégezni, ilyenkor valóban szükség van segítségre.

Nézzük meg, mit tehetünk és mit ne tegyünk, ha mi magunk csináljuk a vetést:

1) Nem tisztítjuk meg megfelelően a terepet

Gyakori hiba, hogy a magvetést megelőzően nem tisztítjuk meg a gyomnövényektől a területet. Ezzel ugyan időt lehet megspórolni, de ha szép, gyommentes pázsitot szeretnénk, akkor ennek a megspórolt időnek a többszörösét kell később a gyomírtásra fordítani. Ne siessünk, ha a terület ránézésére is erősen gyomos, akkor igenis szükség van a totális gyomírtásra, amit akár 10-14 nap múlva megismételhetünk. Így egy tiszta gyommentes területet kapunk. Persze ez nem azt jelenti, hogy itt sosem lesz gyomnövény, de nem mindegy, hogy honnan indulunk, milyen területen készülünk vetni.

2) A talaj nem megfelelő előkészítése

hasonlóan az előző ponthoz, itt is tudunk időt spórolni, de később a gyep élvezeti értékéből veszítünk. Nagyon kellemetlen olyan helyen járni, ahol a fű ránézésre szép, de az egyik lépésünknél egy mélyedésbe, a következőnél pedig egy kisebb dombra lépünk. Hosszú távon ezt a gyep is megérzi, hiszen a mélyedésekben megáll és pangani fog a víz, a kiemelkedésekről pedig elfolyik és kiszárad a fű. Vetés előtt érdemes felásni és felrotálni a terepet, majd ezt követően simítani és amennyire a terepviszonyok engedik, vízszintesre húzni. Később a talajmozgások, giliszták, egyéb hatások miatt lesznek egyenetlenségek, de azokat már homokszórással is tudjuk javítani, míg a kezdeti nagyobb egyenetlenségeket később nehezebb helyehozni.

3) Nem egyenletes vetés

Mondjuk, hogy az első és a második pontra figyeltünk. Gyommentes és egyenes a terület, jöhet a vetés. Gyerekkorunkból láttuk, ahogy a nagypapánk, vagy a szomszéd belenyúl a fűmagos zacskóba, majd egy marékkal kiemel és – mintha csak csirkéket etetne – félkörben elhinti a magokat. Nos, ez nem így nem jó módszer. Így sem az egyenletes vetést, sem a gyártó által javasolt mennyiséget nem tudjuk még csak meg sem közelíteni. Ne akarjuk megspórolni azt a néhány ezer Ft-ot, amibe egy kézi szóró kerül, ezekkel kisebb területeken tudunk megfelelő szórással dolgozni. Nagyobb területeken használjunk inkább repítőtárcsás szórókocsit, ilyen lehet a Scotts Easy Green. Később ezekkel a gyepműtrágyát is egyenletesen tudjuk kiszórni.

4) Takarás hiánya / túltakarás

Talaj előkészítve, fűmag egyenletesen kiszórva, mi baj lehet? Például az, ha itt azt hisszük, hogy készen vagyunk. A magokat sosem hagyjuk a felszínen, mert így nem tudnak megfelelően csírázni, gyorsan kiszáradnak és bizony a madarak is előszeretettel gyűjtik össze. Minden esetben kerüljenek takarásba a magok, általános szabály szerint 1-2 cm mélyre gereblyézzük be őket, vagy csillagkapával forgassuk be a talajba. Ez az ideális mélység, ha ennél mélyebbre kerülnek, fennáll a veszélye, hogy nem fognak kikelni, hiszen túl mélyre kerültek, a sziklevél nem tudja elérni a felszínt és kibújni. Még a takarás előtt a fűmagvetés után kell a gyepindító trágyát is kiszórni, ilyen az ICL Landscaper Pro New Grass, vagy a Beckmann starter gyepműtrágyája. A takarást ezek kihordása után végezzük el.

5) Alul- és túlöntözés

Magok elvetve, megfelelő takarás megvan, jöhet az öntözés. Ha nincs öntözőrendszerünk, akkor kézzel kell megoldanunk a kelesztő öntözést. Bármelyik öntözés mellett is döntünk a főszabály az, hogy a talaj mindig legyen nedves. Ne száradjon ki, de ne is álljon rajta a víz, mert egyik sem tesz jót a csírázásban lévő magoknak. Az ideális megoldás, ha 4 óránként öntözünk, így biztosan el tudjuk kerülni a kiszáradást és megfelelő arra is, hogy a talajfelszínről elpárologjon a felesleges víz. Öntözőrendszer hiányában ezt megoldhatjuk egy csapra szerelhető okos öntözésvezérlővel is (ha nem akarunk 4 óránként kimenni a kertbe és kézzel elvégezni). Ezt tetszőleges tudjuk esőztetővel, vagy szektoresőztetővel kombinálni.