Füvesítés

A füvesítés menete – hogy megfelelő végeredményt kapjunk

 

Füvesítés

A blogban már nagyon sok témával foglalkoztunk korábban a helyes fűmagválasztástól kezdve a megfelelő öntözésen át az évszakhoz való tápanyagválasztásig.

Azonban eddig nem esett szó az első, vagy inkább a nulladik lépésről, magáról a füvesítésről – ezt pótoljuk mostani bejegyzésünkkel.

Az elmúlt években a már-már tökéletes pázsit egyre népszerűbb lett a kertesház-tulajdonosok körében, sokszor annyira, hogy más növény nem is feltétlenül kap helyet a kertben. Tény, hogy egy csodás, tökéletesen egyenletesre nyírt gyep szép látványt nyújt, de azt sem szabad szó nélkül hagyni, hogy ezek a kertek a szép látvány mellett semmilyen funkcionalitással nem rendelkeznek.

A gyep – a mi felfogásunk szerint – a kert egy olyan része kell, hogy legyen, ahol a szabadidős tevékenységeket végezzük, de fontos, hogy legyenek a kertben mág cserjék, egynyári növények, gyümölcsfák, örökzöldek, árnyékot adó fák és ágyások is. Így a kert nem egy (nagy ökológiai lábnyomot hagyó) füves monokultúrává válik, hanem egy fenntarthatóbb, termést is adó, szép, dekoratív teljes egésszé. Ehhez hozzátartozik a gyep is, ahol szabadidőnk nagy részét töltjük majd. Nézzük meg, mire is kell figyelnünk a füvesítés előtt, közben, után.

A talaj előkészítése

A füvesítés egyik legfontosabb része a talaj előkészítése. Gyakran találkozunk mi is az új építésű házak esetén azzal a problémával, hogy a kertben lévő talaj tele van tégla- és cserépdarabokkal, sittel, a munkagépek, raklapok, munkások hatására pedig nagyon betömörödött. Ilyenkor gyakran elkerülhetetlen a talaj cseréje legalább 50 cm mélységben.

A másik gyakori eset az ugyan nem törmelékes és tömörödött, de elhanyagolt, gyomokkal fertőzött terület. Ez utóbbi talán szerencsésebb, mert itt nem feltétlenül van szükségünk talajcserére, ilyenkor elegendő a gyomirtás (akár totális gyomirtóval is), de ezt is szükséges lehet többször megismételni – bár hozatott új termőföld esetén is érdemes a füvesítés előtt 2-3 hetet várni, hogy lássuk, mi nő ki belőle.

Miután a talajt törmelék-, kő-, és gyommentessé tettük, végig kell gondolnunk, hogy hogyan is történik később az öntözés, és a nyírás. Ha automata öntözőrendszert szeretnénk telepíteni (ami erősen ajánlott az egyre forróbb nyarak miatt), akkor annak most van itt az ideje. Ha robotfűnyíróban gondolkozunk, akkor a szegélyeket is úgy kell kialakítani, hogy a robot közlekedését, a szegélyek nyírását megkönnyítsük, hogy lehetőség szerint minél kevesebbet kelljen a robot által elhagyott részeket igazítani.

Elvileg a talajt előkészítettük, kész az öntözőrendszerünk, a végső szint kialakításra került, a szegélyeken el tud majd menni a robot, így eljutottunk a vetéshez. Korábban már írtunk arról, hogy mi alapján válasszunk fűmagot, így ebbe most nem megyünk bele.

A vetés

Az előkészített talajon érdemes magágyakat kialakítani, ezt a legegyszerűbben egy gereblye segítségével tehetjük meg úgy, hogy kis barázdákat készítünk a felszínen, ahova a magok majd kerülnek. Ha ezzel elkészültünk, akkor jöhet (végre) a magvetés, amit a legegyszerűbben és a legegyenletesebben kézi szóróval, vagy szórókocsival érdemes végezni.

Fűmagkeveréktől függően 25-35 g/m2 mennyiséggel érdemes számolni, és a szükséges mennyiséget érdemes mindig előre kimérni, így biztosan nem fogunk sem túl kevés, sem túl sok magot kiszórni. Ezen felül figyelni kell az egyenletes kijuttatásra. Ehhez szükséges a szóró használata, mert így a füvesítendő területen keresztbe-hosszába járva ezt biztosítani tudjuk.

Miután az adott területre szükséges fűmagmennyiséget egyenletesen kiszórtuk, érdemes magas foszfor-tartalmú starter (indító) műtrágyát használni, ami nagyban segíti a csírázás folyamatát. A műtrágyát a fűmaghoz hasonlóan előre érdemes kimérni, majd a fűmag szórását követően (de akár előtte is) ugyancsak a szóróval kijuttatni mindenhova.

Ha a fűmag és műtrágya kiszórásával végeztünk, akkor fontos, hogy ezeket be is takarjuk. A magágy kialakításához hasonlóan most is a gereblye (vagy csillagkapa) lesz segítségünkre, a a cél az, hogy a felszínről 0,5-1 cm mélységbe kerüljenek a fűmagok. Ez elsősorban azért is fontos, mert így nehezebben száradnak ki, nem mossa őket össze az eső/öntözés, nem viszik el a madarak, könnyebben gyökeret tud ereszteni, stb. Miután mindenhol végeztünk a magok takarásával, érdemes a talajt tömöríteni, mert most még van lehetüségünk az esetleges egyenetlenségeken javítani, vagy feltölteni. Ehhez érdemes gyephengert használni, ezek 50-100 kg között érhetőek el, és segítségükkel a talaj megfelelően sima és tömör lesz. Fő célunk ebben a fázisban, hogy a kiszórt fűmag és műtrágya ne a talaj felszínén, hanem kb 0,5 cm mélyen a talajban legyen.

Öntözés

Miután végeztünk a vetéssel és a talaj tömörítésével, fontos, hogy az egész területet alaposan beöntözzük. Ez szükséges a műtrágya, de természetesen a fűmagok miatt is. Innentől kezdve az első fűnyírásig az a feladatunk, hogy folyamatosan nedvesen tartsuk a talajt, ezt hívjuk kelesztő öntözésnek. Az ideális az, ha az alábbi időpontokra állítjuk az öntözésvezérlőt, vagy annak hiányában az alábbi időpontokban öntözünk 4-5 percig: 6:00, 9:00, 11:00, 13:00, 14:00. Ez természetesen több is lehet egy teljesen homokos talajon, de a lényeg, hogy ne hagyjuk kiszáradni a talajt.

Ha mindent jól csináltunk, nem hagytuk kiszáradni a talajt és a vetést követően kíméltük a területet az igénybevételtől, akkor fűmagkeveréktől függően 1-2 héten belül már látni fogjuk az eredményt.

Hogyan válasszunk fűmagot?

Ha kezdetben kisebb-nagyobb foltokat látunk, nem kell megijedni és azonnal újravetni a területet. A legtöbb fűmagkeverékben az angol perjétől kezdve a réti perjén át a külbövő csenkesz-félékig több faj is megtalálható, amiknek a csírázási ideje eltér. Az angol perje akár 4-6 nap alatt is elő tud bújni, míg a nádképű csenkesznél ez 15-20 nap is lehet.

Az első nyírás

Az első fűnyírásra akkor kerüljön sor, amikor a fű eléri a 6-8 cm-t. Ekkor – figyelve az 1/3-os szabályra – visszavághatjuk 4-5 cm-re. Ne ijedjünk meg, ha nem éri el mindenhol a 6-8 cm-t, mert az előzőekben írtak alapján az eltérő csírázási idő miatt ez egyébként sem kivitelezhető.

Az első nyírást követően az ötözésen is változtathatunk már, innentől kezdve a heti 2-3 hajnali/reggeli öntözés (talajtól és domborzattól függően) elegendő, nem szükséges már naponta többször.

Ha mindent jól csináltunk, akkor a vetést követő 4-8 hét múlva már egybefüggő és már terhelhető gyepfelületünk lesz!

Milyen fűmagot válasszak?

Milyen fűmagot válasszak?

 

Gyakran érkezik hozzánk az a kérdés, hogy milyen fűmagot ajánlunk? Alapvetően ezekre a kérdésekre mindig az a válaszunk, hogy az általunk értékesített keverékek mindegyike megbízható, prémium kategóriás keverék, de mielőtt bármit ajánlanánk, az alábbi kérdésekre választ kell kapnunk:

  • Milyen a talaj? Agyagos, homokos, vályogos?
  • Milyen módon történik majd az öntözés? Automata öntözőrendszerrel, kézzel?
  • Milyen a terület benapozottsága? Félárnyékos, állandóan odatűz a nap?
  • Milyen lesz a terület igénybevétele? Magas, alacsony?

Ezek az első és legfontosabb kérdések fűmagválasztás előtt, ugyanis a legdrágább és legjobb szándékkal, körültekintéssel telepített gyeppel is folyamatosan lehetnek problémák, ha ezekre nincs, vagy nem pontos a válasz.

 

Talajszerkezet

Nem kell minden esetben száz és száz kilométert utazni ahhoz, hogy két teljesen különböző talajt találjunk. Könnyen előfordulhat, hogy a házunktól pár utcával arrébb teljesen más a talaj, mint nálunk. Az a gyep, ami az egyik kertben él és virul, a másikban egyszerűen nem talál magára.

Általánosságban elmondható, hogy homokosabb szerkezetű talajokban érdemes szárazságtűrő keveréket (Barenbrug Water Saver, ICL ProSelect Toscana, Landscaper Pro Finesse) használni, mert ezeknek jóval mélyrehatóbb gyökérzete van, így ha a talaj felső rétege ki is szárad, a fű gyökérzete megfelelő mélységben van ahhoz, hogy biztosítsa a víz utánpótlását. Agyagos, vályogos talajszerkezetnél is választhatjuk a szárazságtűrő keverékeket, de itt eleve jobb a talaj vízmegtartása, így gyakorlatilag bármelyik keverék telepíthető.

 

Öntözés

Hasonlóan az előző ponthoz, vannak olyan keverékek, amikben a csenkesz – elsősorban a nádképű, vagy vörös csenkesz – van túlsúlyban, így ezek jobban bírják a szárazságot. Tényként jelenthetjük ki, hogy öntözőrendszer nélkül nincs szép, egészséges, egybefüggő gyep hosszú távon.

Bármennyire is szeretnénk, kézzel nem tudunk közel sem olyan egyenletesen öntözni, mint egy jól megtervezett, kiépített és beállítottt automata rendszer. Arról nem is beszélve, hogy a gyep öntözésére a hajnali órák a leginkább megfelelők, és lássuk be, nem mindenki szeret ennyire korán kelni.

 

Napsütés

Vannak olyan fűmagkeverékek, amik kifejezetten félárnyékos területekre lettek kifejlesztve (Barenbrug Shadow, Landscaper Pro Sun&Shade), ezért legalább 4-5 féle fűmag van benne. Mígy egyik az állandó napot, addig a másik az árnyékot tolerálja jobban. Ha nem megfelelően választunk fűmagot egy árnyékos helyre, akkor idővel a fű megritkul, ez pedig teret ad a gyomok és egyéb, nem kívánatos növények felbukkanásának.

 

Igénybevétel

Nem mindegy, hogy a gyepet milyen fizikai hatások érik. Ha csak díszkertről van szó, akkor egy vékonyabb szálú keverék megfelelő választás lehet (Landscaper Pro Finesse, Barenbrug Solide), ha azonban gyerekek, esetleg állatok is vannak a kertben, akkor érdemes magasabb tűrőképességű gyepet telepíteni (Barenbrug BarPower RPR, ICL Proselect Toscana, Landscaper Pro Performance, Barenbrug Supersport, Barenbrug RPR Sport, Barenbrug Speedy Green), ezt a legtöbben csak “sportfűmag”-ként emlegetik.

Fontos a gyep regenerálódó képessége, mert ha egy felületen elkezd kikopni a gyep, de nem tud megfelleően regenerálódni, akkor folyamatosan pótolnunk kell azt felülvetéssel, ami viszont a kert használhatósági értékén csökkent.

 Ha megvan a fűmag, akkor már “csak” a talaj megfelelő előkészítésére, a vetés időpontjára, a helyes nyírásra és tápanyag-utánpótlásra kell figyelnünk.

Természetesen ha kérdés merülne fel, mindig segítünk!

 

Őszi felkészítés és teendők

Őszi teendők a gyepen

 

Lassan, de biztosan átmegyünk az őszbe, ami a gyep gondozásában is meg kell, hogy mutatkozzon. A tápanyag összetétele és az öntözés gyakorisága és mennyisége is változik ilyenkor. Ha sikerült átvészelni a nyarat nagyobb “károk” nélkül, akkor augusztus végén – szeptember elején nem lesz különösebb teendőnk, de az alábbi lépéseket el kell végeznünk, hiszen ilyenkor már a téli felkészítés is kezdetét veszi.

Tápanyag

Az ősz kezdetével a fűnek ismét nitrogénre van szüksége a megfelelő növekedéshez és bokrosodáshoz, így gyakorlatilag a tavaszi feladatokat ismételhetjük és magas nitrogén tartalmú műtrágyát kell használnunk. Ha követjük a korábban bemutatott műtrágyaprogramot, akkor még vagy kitart a Landscaper Pro Full Season, vagy eljött az ideje a Landscaper Pro Autumn&Winter kijuttatásának. Ha egyik terméket sem használtuk, vagy más műtrágyaprogram alapján tápláltuk eddig a füvet, akkor természetesen más terméket is használhatunk:

Bármelyik terméket is választjuk, mindig figyeljünk a megfelelő mennyiség kijuttatására, illetve a beöntözésre, mert bár ezek burkolt műtrágyák, tartalmaznak nem burkolt szemcséket is, amik a megfelelő beöntözés nélkül megégethetik a fűszálakat.

Öntözés

Az öntözés során újra visszaállhatunk a heti 2-3 alkalomra, 4-5 liter/m² a javasolt mennyiség, amit 1-1 öntözés során biztosítanunk kell a gyep számára. Ha eddig nem tettük, akkor itt az ideje, hogy elkezdjük mérni a kijuttatott víz mennyiségét, erre tökéletesen megfelel ez az esőszintmérő, de műanyag poharakkal, műanyag edényekkel is meg tudjuk ezt tenni.

Továbbra is igaz, hogy minden esetben a reggeli órákban végezzük el az öntözést, hiszen a levegő hőmérsékletének csökkenésével most még nehezebben párolog el a talaj által fel nem vett víz. Ha nincs automata öntözőrendszerünk, akkor a legegyszerűbb megoldás – idő hiányában – egy öntözésvezérlő és esőztető kombinációja. Ha pedig éppen most ősszel szeretnénk automata rendszert telepíteni, akkor a Hunter termékeit ajánljuk jó szívvel.

Egyéb teendők

A megfelelő tápanyag és öntözés után nem mehetünk el szó nélkül az őszi gyepszellőztetés mellett sem. Természetes folyamat, hogy a talajszinten elhalt fűszálak gyűlnek össze, amik idővel egyre jobban elzárják a fű gyökérzetét a tápanyagoktól és a víztől is.

Ezeket az elhalt szálakat ősszel mindenképp szükséges összegyűjteni, erre szolgál a gyepszellőztető gép. A gyepszellőztetés nem összekeverendő a talajlazítással, bár gyakran ugyanazzal a géppel végezzük, de másik fejjel. Jelen esetben a rugós fejre lesz szükségünk, amit elég a talajszintig leengedni. Akik még nem csináltak ilyet korábban mindig meglepődnek (lefagynak), hogy mennyi elhalt fűszálat szed össze a gép a látszólag zöld és egészséges gyepből. Gyakran “sokkoló” a látvány, de ez egy szükséges folyamat az őszi felkészítés során, ezzel nagyban hozzájárulunk a még egészségesebb pázsitfelület kialakulásához.

Összefoglalva az alábbiakra lesz szükségünk szeptemberben:

  • Rugós gyepszellőztetés
  • Magas N tartalmú tápanyag
  • Ritkább öntözés

Ha valamiben elakadsz, vagy nem vagy biztos, akkor keress minket elérhetőségeink egyikén, vagy a Facebook-on, vagy csatlakozz a Fűápolás – füvesítés Facebook csoporthoz, ahol már közel húszezren vagyunk jelen!

A gyep öntözése

Öntözés

 

A szép és egészséges gyep eléréséhez a megfelelő öntözés legalább annyira elengedhetetlen, mint a helyesen kiválasztott fűmag, a nyírás gyakorisága és módja, valamint a megfelelő tápanyag-utánpótlás. A kulcsszó itt a “megfelelő”, legyen szó az öntözés módjáról, mennyiségéről és időzítéséről.

Gyakorlatilag mindegy, hogy automata rendszerünk van, vagy öntözőkomputert használunk, esetleg esőztetőt, a lényeg, hogy az egyenletes öntözés minden esetben megvalósuljon. Értelemszerűen egy jól megtervezett és telepített automata rendszernél van a legnagyobb esélyünk arra, hogy a gyep mindenhol a megfelelő mennyiségű vizet kapja, hiszen a különböző körök és fejek beállítása által ezt tudjuk a leginkább befolyásolni.

Azonban nem minden kertben kerül kiépítésre automata rendszer, bár ez utólag is megtehető különösebb átalakítás nélkül, de nézzük, hogy az alternatív megoldások esetén mire figyeljünk.

Az öntözés gyakorisága nem kőbe vésett szabályok szerint működik. Ez minden évszakban más és más, hiszen a csapadékosabb és hűvösebb tavaszi és őszi szezonban a heti 2-3 alkalom is elegendő lehet, míg nyáron inkább nagyobb mennyiséget locsoljunk, hiszen a meleg miatt ennek egy jelentős része még azelőtt elpárolog, hogy a talaj beszívná. Kánikula esetén (és csak akkor) naponta locsoljunk, hiszen ilyenkor a talaj extrém módon kiszárad, ami a gyepre is káros hatással lesz. Ugyanakkor fontos, hogy ezt valóban csak kánikula idején tegyük, hiszen ha folyamatosan napi szinten locsolunk, a fű gyökérzete nem lesz arra ösztönözve, hogy mélyre nyúljon. Vannak természetesen szárazságtűrő fűmagkeverékek (pl. Landscaper Pro Sun&Shade, Barenbrug Water Saver, vagy Johnsons Shady Place), amik jól tolerálják az extrém meleget, de kánikulában ezeket is érdemes naponta locsolni.

Az Öntözés módja már szóba került, hiszen ez lehet automata rendszer, valamilyen négyszögesőztető (pl. Gardena Aquazoom M), vagy szektoresőztető (pl. Gardena Premium). Amit egyáltalán nem javasolt, az a kézzel (locsolócsővel) való öntözés, hiszen ebben az esetben nem tudjuk biztosítani sem az egyenletes, sem a megfelelő mennyiségű vizet. Egy esőztető esetén akár egy pohárral, akár bármilyen más csapadékmérővel pontosan meg tudjuk mérni, hogy adott idő alatt mennyi víz jut az egyes területre, így jóval pontosabban be tudjuk állítani az öntözés idejét.

Az öntözés időzítése egy kritikus pontja az öntözésnek. Bármilyen jól van beállítva a rendszer és bármennyire is a megfelelő mennyiséget locsoljuk ki, ha ezt nem jó időpontban tesszük, többet ártunk vele, mint használunk. Általános szabály, hogy naplemente után már nem locsolunk, hiszen ilyenkor a talaj által fel nem szívott víz, már nem tud elpárologni, ott marad a talajon, ami a gombabetegségek melegágya. Minden esetben próbáljunk meg a hajlani, vagy kora reggeli órákban locsolni. Ha nincs automata rendszerünk, akkor ehhez használhatunk öntözőkomputert, amit gyakorlatilag bármelyik esőztetővel kombinálhatunk. Kivételt az új vetés képez, hiszen itt arra kell törekednünk, hogy a talaj folyamatosan nedves legyen, így pedig elkerülhetetlen, hogy késő délután, vagy kora este locsoljunk, ez a kelesztő öntözés.

Legyen bármilyen módon megoldva az öntözésünk, arra mindig figyelni kell, hogy a megfelelő időben, a megfelelő gyakorisággal és a megfelelő mennyiséget locsoljunk, mert a túlöntözés, vagy az alulöntözés következtében árthatunk a gyepnek a legjobb szándékunk ellenére is.

Fűmagvetési hibák

5 fűmagvetési hiba

 

Mostani bejegyzésünkben megnézzük, mi az az 5 gyakori hiba, amit a magról vetés során el lehet és el is szoktak követni. Ha ezekre figyelünk, akkor sok bosszúságtól tudjuk magunkat megkímélni, ráadásul a végeredmény is sokkal látványosabb lesz.

Sokan szeretnék a magról vetést egy nehezen kivitelezhető, bonyolult és drága eszközöket igénylő folyamatnak beállítani és néha irreális áron elvégezni helyettünk. Vannak persze helyzetek, amikor sok előkészületre van szükség, mint például talajcsere, vagy vakondháló terítése, amit otthoni eszközökkel nem tudunk elvégezni, ilyenkor valóban szükség van segítségre.

Nézzük meg, mit tehetünk és mit ne tegyünk, ha mi magunk csináljuk a vetést:

1) Nem tisztítjuk meg megfelelően a terepet

Gyakori hiba, hogy a magvetést megelőzően nem tisztítjuk meg a gyomnövényektől a területet. Ezzel ugyan időt lehet megspórolni, de ha szép, gyommentes pázsitot szeretnénk, akkor ennek a megspórolt időnek a többszörösét kell később a gyomírtásra fordítani. Ne siessünk, ha a terület ránézésére is erősen gyomos, akkor igenis szükség van a totális gyomírtásra, amit akár 10-14 nap múlva megismételhetünk. Így egy tiszta gyommentes területet kapunk. Persze ez nem azt jelenti, hogy itt sosem lesz gyomnövény, de nem mindegy, hogy honnan indulunk, milyen területen készülünk vetni.

2) A talaj nem megfelelő előkészítése

hasonlóan az előző ponthoz, itt is tudunk időt spórolni, de később a gyep élvezeti értékéből veszítünk. Nagyon kellemetlen olyan helyen járni, ahol a fű ránézésre szép, de az egyik lépésünknél egy mélyedésbe, a következőnél pedig egy kisebb dombra lépünk. Hosszú távon ezt a gyep is megérzi, hiszen a mélyedésekben megáll és pangani fog a víz, a kiemelkedésekről pedig elfolyik és kiszárad a fű. Vetés előtt érdemes felásni és felrotálni a terepet, majd ezt követően simítani és amennyire a terepviszonyok engedik, vízszintesre húzni. Később a talajmozgások, giliszták, egyéb hatások miatt lesznek egyenetlenségek, de azokat már homokszórással is tudjuk javítani, míg a kezdeti nagyobb egyenetlenségeket később nehezebb helyehozni.

3) Nem egyenletes vetés

Mondjuk, hogy az első és a második pontra figyeltünk. Gyommentes és egyenes a terület, jöhet a vetés. Gyerekkorunkból láttuk, ahogy a nagypapánk, vagy a szomszéd belenyúl a fűmagos zacskóba, majd egy marékkal kiemel és – mintha csak csirkéket etetne – félkörben elhinti a magokat. Nos, ez nem így nem jó módszer. Így sem az egyenletes vetést, sem a gyártó által javasolt mennyiséget nem tudjuk még csak meg sem közelíteni. Ne akarjuk megspórolni azt a néhány ezer Ft-ot, amibe egy kézi szóró kerül (Scotts Handy Green II, Gardena kézi szóró M), ezekkel kisebb területeken tudunk megfelelő szórással dolgozni. Nagyobb területeken használjunk inkább repítőtárcsás szórókocsit, ilyen lehet a Scotts Easy Green. Később ezekkel a gyepműtrágyát is egyenletesen tudjuk kiszórni.

4) Takarás hiánya / túltakarás

Talaj előkészítve, fűmag egyenletesen kiszórva, mi baj lehet? Például az, ha itt azt hisszük, hogy készen vagyunk. A magokat sosem hagyjuk a felszínen, mert így nem tudnak megfelelően csírázni, gyorsan kiszáradnak és bizony a madarak is előszeretettel gyűjtik össze. Minden esetben kerüljenek takarásba a magok, általános szabály szerint 1-2 cm mélyre gereblyézzük be őket, vagy csillagkapával forgassuk be a talajba. Ez az ideális mélység, ha ennél mélyebbre kerülnek, fennáll a veszélye, hogy nem fognak kikelni, hiszen túl mélyre kerültek, a sziklevél nem tudja elérni a felszínt és kibújni. Még a takarás előtt a fűmagvetés után kell a gyepindító trágyát is kiszórni, ilyen az ICL Landscaper Pro New Grass, vagy a Beckmann starter gyepműtrágyája. A takarást ezek kihordása után végezzük el.

5) Alul- és túlöntözés

Magok elvetve, megfelelő takarás megvan, jöhet az öntözés. Ha nincs öntözőrendszerünk, akkor kézzel kell megoldanunk a kelesztő öntözést. Bármelyik öntözés mellett is döntünk a főszabály az, hogy a talaj mindig legyen nedves. Ne száradjon ki, de ne is álljon rajta a víz, mert egyik sem tesz jót a csírázásban lévő magoknak. Az ideális megoldás, ha 4 óránként öntözünk, így biztosan el tudjuk kerülni a kiszáradást és megfelelő arra is, hogy a talajfelszínről elpárologjon a felesleges víz. Öntözőrendszer hiányában ezt megoldhatjuk öntözőkomputerrel is (ha nem akarunk 4 óránként kimenni a kertbe és kézzel elvégezni). Ezt tetszőleges tudjuk esőztetővel, vagy szektoresőztetővel kombinálni.

A bejegyzésben ajánlott termékek listája:

 

Kosár Van kuponod?