Barion Pixel
+36 70 392 5739 info@premiumgarden.hu
0
0 Items Selected

No products in the cart.

Füvesítés

A füvesítés menete – hogy megfelelő végeredményt kapjunk

 

Füvesítés

A blogban már nagyon sok témával foglalkoztunk korábban a helyes fűmagválasztástól kezdve a megfelelő öntözésen át az évszakhoz való tápanyagválasztásig.

Azonban eddig nem esett szó az első, vagy inkább a nulladik lépésről, magáról a füvesítésről – ezt pótoljuk mostani bejegyzésünkkel.

Az elmúlt években a már-már tökéletes pázsit egyre népszerűbb lett a kertesház-tulajdonosok körében, sokszor annyira, hogy más növény nem is feltétlenül kap helyet a kertben. Tény, hogy egy csodás, tökéletesen egyenletesre nyírt gyep szép látványt nyújt, de azt sem szabad szó nélkül hagyni, hogy ezek a kertek a szép látvány mellett semmilyen funkcionalitással nem rendelkeznek.

A gyep – a mi felfogásunk szerint – a kert egy olyan része kell, hogy legyen, ahol a szabadidős tevékenységeket végezzük, de fontos, hogy legyenek a kertben mág cserjék, egynyári növények, gyümölcsfák, örökzöldek, árnyékot adó fák és ágyások is. Így a kert nem egy (nagy ökológiai lábnyomot hagyó) füves monokultúrává válik, hanem egy fenntarthatóbb, termést is adó, szép, dekoratív teljes egésszé. Ehhez hozzátartozik a gyep is, ahol szabadidőnk nagy részét töltjük majd. Nézzük meg, mire is kell figyelnünk a füvesítés előtt, közben, után.

A talaj előkészítése

A füvesítés egyik legfontosabb része a talaj előkészítése. Gyakran találkozunk mi is az új építésű házak esetén azzal a problémával, hogy a kertben lévő talaj tele van tégla- és cserépdarabokkal, sittel, a munkagépek, raklapok, munkások hatására pedig nagyon betömörödött. Ilyenkor gyakran elkerülhetetlen a talaj cseréje legalább 50 cm mélységben.

A másik gyakori eset az ugyan nem törmelékes és tömörödött, de elhanyagolt, gyomokkal fertőzött terület. Ez utóbbi talán szerencsésebb, mert itt nem feltétlenül van szükségünk talajcserére, ilyenkor elegendő a gyomirtás (akár totális gyomirtóval is), de ezt is szükséges lehet többször megismételni – bár hozatott új termőföld esetén is érdemes a füvesítés előtt 2-3 hetet várni, hogy lássuk, mi nő ki belőle.

Miután a talajt törmelék-, kő-, és gyommentessé tettük, végig kell gondolnunk, hogy hogyan is történik később az öntözés, és a nyírás. Ha automata öntözőrendszert szeretnénk telepíteni (ami erősen ajánlott az egyre forróbb nyarak miatt), akkor annak most van itt az ideje. Ha robotfűnyíróban gondolkozunk, akkor a szegélyeket is úgy kell kialakítani, hogy a robot közlekedését, a szegélyek nyírását megkönnyítsük, hogy lehetőség szerint minél kevesebbet kelljen a robot által elhagyott részeket igazítani.

Elvileg a talajt előkészítettük, kész az öntözőrendszerünk, a végső szint kialakításra került, a szegélyeken el tud majd menni a robot, így eljutottunk a vetéshez. Korábban már írtunk arról, hogy mi alapján válasszunk fűmagot, így ebbe most nem megyünk bele.

A vetés

Az előkészített talajon érdemes magágyakat kialakítani, ezt a legegyszerűbben egy gereblye segítségével tehetjük meg úgy, hogy kis barázdákat készítünk a felszínen, ahova a magok majd kerülnek. Ha ezzel elkészültünk, akkor jöhet (végre) a magvetés, amit a legegyszerűbben és a legegyenletesebben kézi szóróval, vagy szórókocsival érdemes végezni.

Fűmagkeveréktől függően 25-35 g/m2 mennyiséggel érdemes számolni, és a szükséges mennyiséget érdemes mindig előre kimérni, így biztosan nem fogunk sem túl kevés, sem túl sok magot kiszórni. Ezen felül figyelni kell az egyenletes kijuttatásra. Ehhez szükséges a szóró használata, mert így a füvesítendő területen keresztbe-hosszába járva ezt biztosítani tudjuk.

Miután az adott területre szükséges fűmagmennyiséget egyenletesen kiszórtuk, érdemes magas foszfor-tartalmú starter (indító) műtrágyát használni, ami nagyban segíti a csírázás folyamatát. A műtrágyát a fűmaghoz hasonlóan előre érdemes kimérni, majd a fűmag szórását követően (de akár előtte is) ugyancsak a szóróval kijuttatni mindenhova.

Ha a fűmag és műtrágya kiszórásával végeztünk, akkor fontos, hogy ezeket be is takarjuk. A magágy kialakításához hasonlóan most is a gereblye (vagy csillagkapa) lesz segítségünkre, a a cél az, hogy a felszínről 0,5-1 cm mélységbe kerüljenek a fűmagok. Ez elsősorban azért is fontos, mert így nehezebben száradnak ki, nem mossa őket össze az eső/öntözés, nem viszik el a madarak, könnyebben gyökeret tud ereszteni, stb. Miután mindenhol végeztünk a magok takarásával, érdemes a talajt tömöríteni, mert most még van lehetüségünk az esetleges egyenetlenségeken javítani, vagy feltölteni. Ehhez érdemes gyephengert használni, ezek 50-100 kg között érhetőek el, és segítségükkel a talaj megfelelően sima és tömör lesz. Fő célunk ebben a fázisban, hogy a kiszórt fűmag és műtrágya ne a talaj felszínén, hanem kb 0,5 cm mélyen a talajban legyen.

Öntözés

Miután végeztünk a vetéssel és a talaj tömörítésével, fontos, hogy az egész területet alaposan beöntözzük. Ez szükséges a műtrágya, de természetesen a fűmagok miatt is. Innentől kezdve az első fűnyírásig az a feladatunk, hogy folyamatosan nedvesen tartsuk a talajt, ezt hívjuk kelesztő öntözésnek. Az ideális az, ha az alábbi időpontokra állítjuk az öntözésvezérlőt, vagy annak hiányában az alábbi időpontokban öntözünk 4-5 percig: 6:00, 9:00, 11:00, 13:00, 14:00. Ez természetesen több is lehet egy teljesen homokos talajon, de a lényeg, hogy ne hagyjuk kiszáradni a talajt.

Ha mindent jól csináltunk, nem hagytuk kiszáradni a talajt és a vetést követően kíméltük a területet az igénybevételtől, akkor fűmagkeveréktől függően 1-2 héten belül már látni fogjuk az eredményt.

Hogyan válasszunk fűmagot?

Ha kezdetben kisebb-nagyobb foltokat látunk, nem kell megijedni és azonnal újravetni a területet. A legtöbb fűmagkeverékben az angol perjétől kezdve a réti perjén át a külbövő csenkesz-félékig több faj is megtalálható, amiknek a csírázási ideje eltér. Az angol perje akár 4-6 nap alatt is elő tud bújni, míg a nádképű csenkesznél ez 15-20 nap is lehet.

Az első nyírás

Az első fűnyírásra akkor kerüljön sor, amikor a fű eléri a 6-8 cm-t. Ekkor – figyelve az 1/3-os szabályra – visszavághatjuk 4-5 cm-re. Ne ijedjünk meg, ha nem éri el mindenhol a 6-8 cm-t, mert az előzőekben írtak alapján az eltérő csírázási idő miatt ez egyébként sem kivitelezhető.

Az első nyírást követően az ötözésen is változtathatunk már, innentől kezdve a heti 2-3 hajnali/reggeli öntözés (talajtól és domborzattól függően) elegendő, nem szükséges már naponta többször.

Ha mindent jól csináltunk, akkor a vetést követő 4-8 hét múlva már egybefüggő és már terhelhető gyepfelületünk lesz!

Milyen fűmagot válasszak?

Milyen fűmagot válasszak?

 

Gyakran érkezik hozzánk az a kérdés, hogy milyen fűmagot ajánlunk? Alapvetően ezekre a kérdésekre mindig az a válaszunk, hogy az általunk értékesített keverékek mindegyike megbízható, prémium kategóriás keverék, de mielőtt bármit ajánlanánk, az alábbi kérdésekre választ kell kapnunk:

  • Milyen a talaj? Agyagos, homokos, vályogos?
  • Milyen módon történik majd az öntözés? Automata öntözőrendszerrel, kézzel?
  • Milyen a terület benapozottsága? Félárnyékos, állandóan odatűz a nap?
  • Milyen lesz a terület igénybevétele? Magas, alacsony?

Ezek az első és legfontosabb kérdések fűmagválasztás előtt, ugyanis a legdrágább és legjobb szándékkal, körültekintéssel telepített gyeppel is folyamatosan lehetnek problémák, ha ezekre nincs, vagy nem pontos a válasz.

 

Talajszerkezet

Nem kell minden esetben száz és száz kilométert utazni ahhoz, hogy két teljesen különböző talajt találjunk. Könnyen előfordulhat, hogy a házunktól pár utcával arrébb teljesen más a talaj, mint nálunk. Az a gyep, ami az egyik kertben él és virul, a másikban egyszerűen nem talál magára.

Általánosságban elmondható, hogy homokosabb szerkezetű talajokban érdemes szárazságtűrő keveréket (Barenbrug Water Saver, ICL ProSelect Toscana, DSV Eurograss PRO320) használni, mert ezeknek jóval mélyrehatóbb gyökérzete van, így ha a talaj felső rétege ki is szárad, a fű gyökérzete megfelelő mélységben van ahhoz, hogy biztosítsa a víz utánpótlását. Agyagos, vályogos talajszerkezetnél is választhatjuk a szárazságtűrő keverékeket, de itt eleve jobb a talaj vízmegtartása, így gyakorlatilag bármelyik keverék telepíthető.

 

Öntözés

Hasonlóan az előző ponthoz, vannak olyan keverékek, amikben a csenkesz – elsősorban a nádképű, vagy vörös csenkesz – van túlsúlyban, így ezek jobban bírják a szárazságot. Tényként jelenthetjük ki, hogy öntözőrendszer nélkül nincs szép, egészséges, egybefüggő gyep hosszú távon.

Bármennyire is szeretnénk, kézzel nem tudunk közel sem olyan egyenletesen öntözni, mint egy jól megtervezett, kiépített és beállítottt automata rendszer. Arról nem is beszélve, hogy a gyep öntözésére a hajnali órák a leginkább megfelelők, és lássuk be, nem mindenki szeret ennyire korán kelni.

 

Napsütés

Vannak olyan fűmagkeverékek, amik kifejezetten félárnyékos területekre lettek kifejlesztve (Barenbrug Shadow, DSV Eurograss Shady Lawn), ezért legalább 4-5 féle fűmag van benne. Mígy egyik az állandó napot, addig a másik az árnyékot tolerálja jobban. Ha nem megfelelően választunk fűmagot egy árnyékos helyre, akkor idővel a fű megritkul, ez pedig teret ad a gyomok és egyéb, nem kívánatos növények felbukkanásának.

 

Igénybevétel

Nem mindegy, hogy a gyepet milyen fizikai hatások érik. Ha csak díszkertről van szó, akkor egy vékonyabb szálú keverék megfelelő választás lehet, ha azonban gyerekek, esetleg állatok is vannak a kertben, akkor érdemes magasabb tűrőképességű gyepet telepíteni (Barenbrug BarPower RPR, ICL Proselect ToscanaBarenbrug Supersport, Barenbrug RPR Sport, Barenbrug Speedy Green), ezt a legtöbben csak “sportfűmag”-ként emlegetik.

Fontos a gyep regenerálódó képessége, mert ha egy felületen elkezd kikopni a gyep, de nem tud megfelleően regenerálódni, akkor folyamatosan pótolnunk kell azt felülvetéssel, ami viszont a kert használhatósági értékén csökkent.

Ha megvan a fűmag, akkor már “csak” a talaj megfelelő előkészítésére, a vetés időpontjára, a helyes nyírásra és tápanyag-utánpótlásra kell figyelnünk.

Természetesen ha kérdés merülne fel, mindig segítünk!

 

Fűmagok