A blogban már nagyon sok témával foglalkoztunk korábban a helyes fűmagválasztástól kezdve a megfelelő öntözésen át az évszakhoz való tápanyagválasztásig.
Azonban eddig nem esett szó az első, vagy inkább a nulladik lépésről, magáról a füvesítésről – ezt pótoljuk mostani bejegyzésünkkel.
Az elmúlt években a már-már tökéletes pázsit egyre népszerűbb lett a kertesház-tulajdonosok körében, sokszor annyira, hogy más növény nem is feltétlenül kap helyet a kertben. Tény, hogy egy csodás, tökéletesen egyenletesre nyírt gyep szép látványt nyújt, de azt sem szabad szó nélkül hagyni, hogy ezek a kertek a szép látvány mellett semmilyen funkcionalitással nem rendelkeznek.
A gyep – a mi felfogásunk szerint – a kert egy olyan része kell, hogy legyen, ahol a szabadidős tevékenységeket végezzük, de fontos, hogy legyenek a kertben mág cserjék, egynyári növények, gyümölcsfák, örökzöldek, árnyékot adó fák és ágyások is. Így a kert nem egy (nagy ökológiai lábnyomot hagyó) füves monokultúrává válik, hanem egy fenntarthatóbb, termést is adó, szép, dekoratív teljes egésszé. Ehhez hozzátartozik a gyep is, ahol szabadidőnk nagy részét töltjük majd. Nézzük meg, mire is kell figyelnünk a füvesítés előtt, közben, után.
A talaj előkészítése
A füvesítés egyik legfontosabb része a talaj előkészítése. Gyakran találkozunk mi is az új építésű házak esetén azzal a problémával, hogy a kertben lévő talaj tele van tégla- és cserépdarabokkal, sittel, a munkagépek, raklapok, munkások hatására pedig nagyon betömörödött. Ilyenkor gyakran elkerülhetetlen a talaj cseréje legalább 50 cm mélységben.
A másik gyakori eset az ugyan nem törmelékes és tömörödött, de elhanyagolt, gyomokkal fertőzött terület. Ez utóbbi talán szerencsésebb, mert itt nem feltétlenül van szükségünk talajcserére, ilyenkor elegendő a gyomirtás (akár totális gyomirtóval is), de ezt is szükséges lehet többször megismételni – bár hozatott új termőföld esetén is érdemes a füvesítés előtt 2-3 hetet várni, hogy lássuk, mi nő ki belőle.
Miután a talajt törmelék-, kő-, és gyommentessé tettük, végig kell gondolnunk, hogy hogyan is történik később az öntözés, és a nyírás. Ha automata öntözőrendszert szeretnénk telepíteni (ami erősen ajánlott az egyre forróbb nyarak miatt), akkor annak most van itt az ideje. Ha robotfűnyíróban gondolkozunk, akkor a szegélyeket is úgy kell kialakítani, hogy a robot közlekedését, a szegélyek nyírását megkönnyítsük, hogy lehetőség szerint minél kevesebbet kelljen a robot által elhagyott részeket igazítani.
Elvileg a talajt előkészítettük, kész az öntözőrendszerünk, a végső szint kialakításra került, a szegélyeken el tud majd menni a robot, így eljutottunk a vetéshez. Korábban már írtunk arról, hogy mi alapján válasszunk fűmagot, így ebbe most nem megyünk bele.
A vetés
Az előkészített talajon érdemes magágyakat kialakítani, ezt a legegyszerűbben egy gereblye segítségével tehetjük meg úgy, hogy kis barázdákat készítünk a felszínen, ahova a magok majd kerülnek. Ha ezzel elkészültünk, akkor jöhet (végre) a magvetés, amit a legegyszerűbben és a legegyenletesebben kézi szóróval, vagy szórókocsival érdemes végezni.
Fűmagkeveréktől függően 25-35 g/m2 mennyiséggel érdemes számolni, és a szükséges mennyiséget érdemes mindig előre kimérni, így biztosan nem fogunk sem túl kevés, sem túl sok magot kiszórni. Ezen felül figyelni kell az egyenletes kijuttatásra. Ehhez szükséges a szóró használata, mert így a füvesítendő területen keresztbe-hosszába járva ezt biztosítani tudjuk.
Miután az adott területre szükséges fűmagmennyiséget egyenletesen kiszórtuk, érdemes magas foszfor-tartalmú starter (indító) műtrágyát használni, ami nagyban segíti a csírázás folyamatát. A műtrágyát a fűmaghoz hasonlóan előre érdemes kimérni, majd a fűmag szórását követően (de akár előtte is) ugyancsak a szóróval kijuttatni mindenhova.
Ha a fűmag és műtrágya kiszórásával végeztünk, akkor fontos, hogy ezeket be is takarjuk. A magágy kialakításához hasonlóan most is a gereblye (vagy csillagkapa) lesz segítségünkre, a a cél az, hogy a felszínről 0,5-1 cm mélységbe kerüljenek a fűmagok. Ez elsősorban azért is fontos, mert így nehezebben száradnak ki, nem mossa őket össze az eső/öntözés, nem viszik el a madarak, könnyebben gyökeret tud ereszteni, stb. Miután mindenhol végeztünk a magok takarásával, érdemes a talajt tömöríteni, mert most még van lehetüségünk az esetleges egyenetlenségeken javítani, vagy feltölteni. Ehhez érdemes gyephengert használni, ezek 50-100 kg között érhetőek el, és segítségükkel a talaj megfelelően sima és tömör lesz. Fő célunk ebben a fázisban, hogy a kiszórt fűmag és műtrágya ne a talaj felszínén, hanem kb 0,5 cm mélyen a talajban legyen.
Öntözés
Miután végeztünk a vetéssel és a talaj tömörítésével, fontos, hogy az egész területet alaposan beöntözzük. Ez szükséges a műtrágya, de természetesen a fűmagok miatt is. Innentől kezdve az első fűnyírásig az a feladatunk, hogy folyamatosan nedvesen tartsuk a talajt, ezt hívjuk kelesztő öntözésnek. Az ideális az, ha az alábbi időpontokra állítjuk az öntözésvezérlőt, vagy annak hiányában az alábbi időpontokban öntözünk 4-5 percig: 6:00, 9:00, 11:00, 13:00, 14:00. Ez természetesen több is lehet egy teljesen homokos talajon, de a lényeg, hogy ne hagyjuk kiszáradni a talajt.
Ha mindent jól csináltunk, nem hagytuk kiszáradni a talajt és a vetést követően kíméltük a területet az igénybevételtől, akkor fűmagkeveréktől függően 1-2 héten belül már látni fogjuk az eredményt.
