Füvesítés

A füvesítés menete – hogy megfelelő végeredményt kapjunk

 

Füvesítés

A blogban már nagyon sok témával foglalkoztunk korábban a helyes fűmagválasztástól kezdve a megfelelő öntözésen át az évszakhoz való tápanyagválasztásig.

Azonban eddig nem esett szó az első, vagy inkább a nulladik lépésről, magáról a füvesítésről – ezt pótoljuk mostani bejegyzésünkkel.

Az elmúlt években a már-már tökéletes pázsit egyre népszerűbb lett a kertesház-tulajdonosok körében, sokszor annyira, hogy más növény nem is feltétlenül kap helyet a kertben. Tény, hogy egy csodás, tökéletesen egyenletesre nyírt gyep szép látványt nyújt, de azt sem szabad szó nélkül hagyni, hogy ezek a kertek a szép látvány mellett semmilyen funkcionalitással nem rendelkeznek.

A gyep – a mi felfogásunk szerint – a kert egy olyan része kell, hogy legyen, ahol a szabadidős tevékenységeket végezzük, de fontos, hogy legyenek a kertben mág cserjék, egynyári növények, gyümölcsfák, örökzöldek, árnyékot adó fák és ágyások is. Így a kert nem egy (nagy ökológiai lábnyomot hagyó) füves monokultúrává válik, hanem egy fenntarthatóbb, termést is adó, szép, dekoratív teljes egésszé. Ehhez hozzátartozik a gyep is, ahol szabadidőnk nagy részét töltjük majd. Nézzük meg, mire is kell figyelnünk a füvesítés előtt, közben, után.

A talaj előkészítése

A füvesítés egyik legfontosabb része a talaj előkészítése. Gyakran találkozunk mi is az új építésű házak esetén azzal a problémával, hogy a kertben lévő talaj tele van tégla- és cserépdarabokkal, sittel, a munkagépek, raklapok, munkások hatására pedig nagyon betömörödött. Ilyenkor gyakran elkerülhetetlen a talaj cseréje legalább 50 cm mélységben.

A másik gyakori eset az ugyan nem törmelékes és tömörödött, de elhanyagolt, gyomokkal fertőzött terület. Ez utóbbi talán szerencsésebb, mert itt nem feltétlenül van szükségünk talajcserére, ilyenkor elegendő a gyomirtás (akár totális gyomirtóval is), de ezt is szükséges lehet többször megismételni – bár hozatott új termőföld esetén is érdemes a füvesítés előtt 2-3 hetet várni, hogy lássuk, mi nő ki belőle.

Miután a talajt törmelék-, kő-, és gyommentessé tettük, végig kell gondolnunk, hogy hogyan is történik később az öntözés, és a nyírás. Ha automata öntözőrendszert szeretnénk telepíteni (ami erősen ajánlott az egyre forróbb nyarak miatt), akkor annak most van itt az ideje. Ha robotfűnyíróban gondolkozunk, akkor a szegélyeket is úgy kell kialakítani, hogy a robot közlekedését, a szegélyek nyírását megkönnyítsük, hogy lehetőség szerint minél kevesebbet kelljen a robot által elhagyott részeket igazítani.

Elvileg a talajt előkészítettük, kész az öntözőrendszerünk, a végső szint kialakításra került, a szegélyeken el tud majd menni a robot, így eljutottunk a vetéshez. Korábban már írtunk arról, hogy mi alapján válasszunk fűmagot, így ebbe most nem megyünk bele.

A vetés

Az előkészített talajon érdemes magágyakat kialakítani, ezt a legegyszerűbben egy gereblye segítségével tehetjük meg úgy, hogy kis barázdákat készítünk a felszínen, ahova a magok majd kerülnek. Ha ezzel elkészültünk, akkor jöhet (végre) a magvetés, amit a legegyszerűbben és a legegyenletesebben kézi szóróval, vagy szórókocsival érdemes végezni.

Fűmagkeveréktől függően 25-35 g/m2 mennyiséggel érdemes számolni, és a szükséges mennyiséget érdemes mindig előre kimérni, így biztosan nem fogunk sem túl kevés, sem túl sok magot kiszórni. Ezen felül figyelni kell az egyenletes kijuttatásra. Ehhez szükséges a szóró használata, mert így a füvesítendő területen keresztbe-hosszába járva ezt biztosítani tudjuk.

Miután az adott területre szükséges fűmagmennyiséget egyenletesen kiszórtuk, érdemes magas foszfor-tartalmú starter (indító) műtrágyát használni, ami nagyban segíti a csírázás folyamatát. A műtrágyát a fűmaghoz hasonlóan előre érdemes kimérni, majd a fűmag szórását követően (de akár előtte is) ugyancsak a szóróval kijuttatni mindenhova.

Ha a fűmag és műtrágya kiszórásával végeztünk, akkor fontos, hogy ezeket be is takarjuk. A magágy kialakításához hasonlóan most is a gereblye (vagy csillagkapa) lesz segítségünkre, a a cél az, hogy a felszínről 0,5-1 cm mélységbe kerüljenek a fűmagok. Ez elsősorban azért is fontos, mert így nehezebben száradnak ki, nem mossa őket össze az eső/öntözés, nem viszik el a madarak, könnyebben gyökeret tud ereszteni, stb. Miután mindenhol végeztünk a magok takarásával, érdemes a talajt tömöríteni, mert most még van lehetüségünk az esetleges egyenetlenségeken javítani, vagy feltölteni. Ehhez érdemes gyephengert használni, ezek 50-100 kg között érhetőek el, és segítségükkel a talaj megfelelően sima és tömör lesz. Fő célunk ebben a fázisban, hogy a kiszórt fűmag és műtrágya ne a talaj felszínén, hanem kb 0,5 cm mélyen a talajban legyen.

Öntözés

Miután végeztünk a vetéssel és a talaj tömörítésével, fontos, hogy az egész területet alaposan beöntözzük. Ez szükséges a műtrágya, de természetesen a fűmagok miatt is. Innentől kezdve az első fűnyírásig az a feladatunk, hogy folyamatosan nedvesen tartsuk a talajt, ezt hívjuk kelesztő öntözésnek. Az ideális az, ha az alábbi időpontokra állítjuk az öntözésvezérlőt, vagy annak hiányában az alábbi időpontokban öntözünk 4-5 percig: 6:00, 9:00, 11:00, 13:00, 14:00. Ez természetesen több is lehet egy teljesen homokos talajon, de a lényeg, hogy ne hagyjuk kiszáradni a talajt.

Ha mindent jól csináltunk, nem hagytuk kiszáradni a talajt és a vetést követően kíméltük a területet az igénybevételtől, akkor fűmagkeveréktől függően 1-2 héten belül már látni fogjuk az eredményt.

Hogyan válasszunk fűmagot?

Ha kezdetben kisebb-nagyobb foltokat látunk, nem kell megijedni és azonnal újravetni a területet. A legtöbb fűmagkeverékben az angol perjétől kezdve a réti perjén át a külbövő csenkesz-félékig több faj is megtalálható, amiknek a csírázási ideje eltér. Az angol perje akár 4-6 nap alatt is elő tud bújni, míg a nádképű csenkesznél ez 15-20 nap is lehet.

Az első nyírás

Az első fűnyírásra akkor kerüljön sor, amikor a fű eléri a 6-8 cm-t. Ekkor – figyelve az 1/3-os szabályra – visszavághatjuk 4-5 cm-re. Ne ijedjünk meg, ha nem éri el mindenhol a 6-8 cm-t, mert az előzőekben írtak alapján az eltérő csírázási idő miatt ez egyébként sem kivitelezhető.

Az első nyírást követően az ötözésen is változtathatunk már, innentől kezdve a heti 2-3 hajnali/reggeli öntözés (talajtól és domborzattól függően) elegendő, nem szükséges már naponta többször.

Ha mindent jól csináltunk, akkor a vetést követő 4-8 hét múlva már egybefüggő és már terhelhető gyepfelületünk lesz!

Mi folyik a műtrágya piacon!?

 

A napokban kaptuk kérdésként egy 6.300 Ft körüli árú műtrágya kapcsán, hogy miért ilyen drága. Az “olcsó” és “drága” kifejezések relatívak, ebben nem is szeretnénk állást foglalni.

Az viszont mindenképp megér egy hosszabb írást, hogy mi történik a műtrágyák piacán, mik azok a tényezők, amik szerepet játszanak egy termék – jelen esetben a műtrágya – árának kialakításában és ez miért ilyen látványos az idei évben.

Kezdjük azzal, hogy a műtrágya egy igen széles körben használt szer. A mezőgazdaságtól kezdve a házikertekig mindenhol megtalálható és jellezően nitrogénben dús, a növények megfelelő fejlődéséhez szükséges tápanyagokat tartalmaznak, ezért is jelöljük őket NPK számokkal, ahol az N a nitrogén-, a P a foszfor-, a K pedig a káliumtartalmat jelenti.

Hogyan készül a műtrágya?

Nem szeretnénk a sokak számára unalmas részletekbe belemenni, de alapvetően a gyártáshoz földgáz szükséges. Sok földgáz. De mi az a földgáz?

“A földgáz szénhidrogén alapú gyúlékony gáz. Főbb összetevői a metán (97%), etán, propán, bután, CO2. Elégetésekor jelentős mennyiségű energia szabadul fel, így az emberiség több ezer éve (nem megújuló) energiaforrásként használja.” Forrás: www.olajar.hu

Tényező 1: A földgáz világpiaci ára

Nem kell gazdasági szakembernek lenni ahhoz, hogy tudjuk: a földgáz világpiaci ára rekordokat döntött az elmúlt hónapokban (hallottuk, olvastuk sok helyen), ezt az alábbi ábra jól szemlélteti. Nos, ez az első faktor a műtrágyák árának növekedésében.

Tényező 2: Humánköltségek

Igen, tudjuk, a munkabér kényes téma. De lássuk be, munkáltatóként nem tudunk új munkavállalókat felvenni ugyanazon a béren, amiért tavaly igen. A megélhetési költségek nőnek, így a bérigény is nő, tehát az előző évhez képest 5-10%-kal magasabb béren jutunk csak olyan munkaerőhöz, aki előállítja a műtrágyát.

Tényező 3: Logisztikai költségek

A földgázhoz hasonlóan az üzemanyagok világpiaci ára is nő. A kőolaj és a földgáz ára kéz a kézben változik az együttes kitermelés miatt. Röviden az alábbi esetekben szükséges az üzemanyag az ellátási lánc során: alapanyagok szállítása a gyárhoz, kész termékek szállítása a disztributorokhoz, majd egy következő körben a végfelhasználókhoz. Ugyanide kapcsolódnak a humánköltségek is, hiszen a futárok, sofőrök is magasabb bérigényt támasztanak a munkáltatók felé.

Tényező 4: Brand

A brand-nek is ára van, mert minőséget képvisel. Ahogy a “pipás” cipő is 3-4-szer annyiba kerül, mint a “pipátlan”, úgy az évtizedek óta a piacon lévő műtrágyákat képviselő gyár brandjét is meg kell fizetni. A brand megfizetésével minőséget és biztonságot veszünk. És ne felejtsük el, hogy ezek a termékek jellemzően műanyag csomagolásban érkeznek hozzánk, és a műanyag előállításához kőolaj szükséges (“a kőolaj és a földgáz ára kéz a kézben változik”).

Tényező 5: Árfolyam

Tegyük fel, hogy én vagyok az importőr. Nekem is vannak munkavállalóim (a 2. tényező szerinti magasabb bérigénnyel), vannak logisztikai költségeim (a 3. tényező szerint drágábban) és sajnos nem tartozom az EUR övezethez Magyarországon. Így amíg tavaly 340 Ft-os EUR/HUF árfolyamon tudtam megvenni a gyártól mondjuk 100.000 EUR-ért az árut, addig idén 358 Ft-os EUR/HUF árfolyamon tudom tőle megvenni 120.000 EUR-ért (1., 2. és 3. tényező miatt alakul a +200 EUR).

Tényező 6: Infláció

Vegyük az előző 5 tényezőt. Tegyük be egy dobozba, rázzuk össze (nem keverjük), majd nézzük meg, hogy mit kapunk: inflációt. Egy önmagát gerjesztő folyamatot, amit az egyes országok központi bankjai (itthon MNB), illetve az Európai Központi Bank (EKB) tud kordában tartani. Kormányzati intézkedésekre itt azért nem térünk ki, mert 1) nem politizálunk és 2) ezek látszatintézkedések, a piacgazdaság működését érdemben nem befolyásolják (pozitív irányba legalábbis biztosan nem), a piac önmagát kell, hogy szabályozza, ha ebbe belenyúlunk mesterségesen, az sok jót nem eredményez.

Mit tehet a kereskedő a fentiek fényében?

Röviden: kockázatot vállal a növekedés reményében, vagy lemarad és stagnál. Ez általánosságban is igaz az üzleti életben. Vagy kockázatot vállalunk (ez lehet befektetés, vagy az üzleti stratégia megváltoztatása), vagy kivárunk és ezzel azt kockáztatjuk, hogy lemaradunk. És van egy köztes út: mérsékelt kockázat vállalása melletti konszolidáció. Ez konkrétan a mi esetünkben azt jelenti, hogy jelentősebb készlet felhalmozása mellett, a valamennyi tényező által generált költségnövekedés egy részét lenyeljük, tehát átvállaljuk (=csökkenő árrés). De ahogy a piac, úgy a cégvezetés is egyensúlyra törekszik: amit itt elveszítek, azt máshol meg kell takarítanom. Humánköltségen, fejlesztésen, beruházáson. A Premiumgarden.hu Kft. kisvállalkozásnak számít és működésünk elsődleges mérőszáma az ügyfélelégedettség. Ebből nem engedünk, ezen nem “spórolunk” és ezt nem engedjük sérülni. Tehát a háttérben kell úgy működési költséget csökkenteni, hogy ebből az ügyfél (nálunk a vásárló ügyfél!) semmit se érezzen.

Ha a fentieket mind figyelembe vesszük és ezek ellenére megkérdeznek minket, hogy “Nem drága egy kicsit???”, akkor az a válaszunk, hogy nem.

Milyen fűmagot válasszak?

Milyen fűmagot válasszak?

 

Gyakran érkezik hozzánk az a kérdés, hogy milyen fűmagot ajánlunk? Alapvetően ezekre a kérdésekre mindig az a válaszunk, hogy az általunk értékesített keverékek mindegyike megbízható, prémium kategóriás keverék, de mielőtt bármit ajánlanánk, az alábbi kérdésekre választ kell kapnunk:

  • Milyen a talaj? Agyagos, homokos, vályogos?
  • Milyen módon történik majd az öntözés? Automata öntözőrendszerrel, kézzel?
  • Milyen a terület benapozottsága? Félárnyékos, állandóan odatűz a nap?
  • Milyen lesz a terület igénybevétele? Magas, alacsony?

Ezek az első és legfontosabb kérdések fűmagválasztás előtt, ugyanis a legdrágább és legjobb szándékkal, körültekintéssel telepített gyeppel is folyamatosan lehetnek problémák, ha ezekre nincs, vagy nem pontos a válasz.

 

Talajszerkezet

Nem kell minden esetben száz és száz kilométert utazni ahhoz, hogy két teljesen különböző talajt találjunk. Könnyen előfordulhat, hogy a házunktól pár utcával arrébb teljesen más a talaj, mint nálunk. Az a gyep, ami az egyik kertben él és virul, a másikban egyszerűen nem talál magára.

Általánosságban elmondható, hogy homokosabb szerkezetű talajokban érdemes szárazságtűrő keveréket (Barenbrug Water Saver, ICL ProSelect Toscana, Landscaper Pro Finesse) használni, mert ezeknek jóval mélyrehatóbb gyökérzete van, így ha a talaj felső rétege ki is szárad, a fű gyökérzete megfelelő mélységben van ahhoz, hogy biztosítsa a víz utánpótlását. Agyagos, vályogos talajszerkezetnél is választhatjuk a szárazságtűrő keverékeket, de itt eleve jobb a talaj vízmegtartása, így gyakorlatilag bármelyik keverék telepíthető.

 

Öntözés

Hasonlóan az előző ponthoz, vannak olyan keverékek, amikben a csenkesz – elsősorban a nádképű, vagy vörös csenkesz – van túlsúlyban, így ezek jobban bírják a szárazságot. Tényként jelenthetjük ki, hogy öntözőrendszer nélkül nincs szép, egészséges, egybefüggő gyep hosszú távon.

Bármennyire is szeretnénk, kézzel nem tudunk közel sem olyan egyenletesen öntözni, mint egy jól megtervezett, kiépített és beállítottt automata rendszer. Arról nem is beszélve, hogy a gyep öntözésére a hajnali órák a leginkább megfelelők, és lássuk be, nem mindenki szeret ennyire korán kelni.

 

Napsütés

Vannak olyan fűmagkeverékek, amik kifejezetten félárnyékos területekre lettek kifejlesztve (Barenbrug Shadow, Landscaper Pro Sun&Shade), ezért legalább 4-5 féle fűmag van benne. Mígy egyik az állandó napot, addig a másik az árnyékot tolerálja jobban. Ha nem megfelelően választunk fűmagot egy árnyékos helyre, akkor idővel a fű megritkul, ez pedig teret ad a gyomok és egyéb, nem kívánatos növények felbukkanásának.

 

Igénybevétel

Nem mindegy, hogy a gyepet milyen fizikai hatások érik. Ha csak díszkertről van szó, akkor egy vékonyabb szálú keverék megfelelő választás lehet (Landscaper Pro Finesse, Barenbrug Solide), ha azonban gyerekek, esetleg állatok is vannak a kertben, akkor érdemes magasabb tűrőképességű gyepet telepíteni (Barenbrug BarPower RPR, ICL Proselect Toscana, Landscaper Pro Performance, Barenbrug Supersport, Barenbrug RPR Sport, Barenbrug Speedy Green), ezt a legtöbben csak “sportfűmag”-ként emlegetik.

Fontos a gyep regenerálódó képessége, mert ha egy felületen elkezd kikopni a gyep, de nem tud megfelleően regenerálódni, akkor folyamatosan pótolnunk kell azt felülvetéssel, ami viszont a kert használhatósági értékén csökkent.

 Ha megvan a fűmag, akkor már “csak” a talaj megfelelő előkészítésére, a vetés időpontjára, a helyes nyírásra és tápanyag-utánpótlásra kell figyelnünk.

Természetesen ha kérdés merülne fel, mindig segítünk!

 

Őszi felkészítés és teendők

Őszi teendők a gyepen

 

Lassan, de biztosan átmegyünk az őszbe, ami a gyep gondozásában is meg kell, hogy mutatkozzon. A tápanyag összetétele és az öntözés gyakorisága és mennyisége is változik ilyenkor. Ha sikerült átvészelni a nyarat nagyobb “károk” nélkül, akkor augusztus végén – szeptember elején nem lesz különösebb teendőnk, de az alábbi lépéseket el kell végeznünk, hiszen ilyenkor már a téli felkészítés is kezdetét veszi.

Tápanyag

Az ősz kezdetével a fűnek ismét nitrogénre van szüksége a megfelelő növekedéshez és bokrosodáshoz, így gyakorlatilag a tavaszi feladatokat ismételhetjük és magas nitrogén tartalmú műtrágyát kell használnunk. Ha követjük a korábban bemutatott műtrágyaprogramot, akkor még vagy kitart a Landscaper Pro Full Season, vagy eljött az ideje a Landscaper Pro Autumn&Winter kijuttatásának. Ha egyik terméket sem használtuk, vagy más műtrágyaprogram alapján tápláltuk eddig a füvet, akkor természetesen más terméket is használhatunk:

Bármelyik terméket is választjuk, mindig figyeljünk a megfelelő mennyiség kijuttatására, illetve a beöntözésre, mert bár ezek burkolt műtrágyák, tartalmaznak nem burkolt szemcséket is, amik a megfelelő beöntözés nélkül megégethetik a fűszálakat.

Öntözés

Az öntözés során újra visszaállhatunk a heti 2-3 alkalomra, 4-5 liter/m² a javasolt mennyiség, amit 1-1 öntözés során biztosítanunk kell a gyep számára. Ha eddig nem tettük, akkor itt az ideje, hogy elkezdjük mérni a kijuttatott víz mennyiségét, erre tökéletesen megfelel ez az esőszintmérő, de műanyag poharakkal, műanyag edényekkel is meg tudjuk ezt tenni.

Továbbra is igaz, hogy minden esetben a reggeli órákban végezzük el az öntözést, hiszen a levegő hőmérsékletének csökkenésével most még nehezebben párolog el a talaj által fel nem vett víz. Ha nincs automata öntözőrendszerünk, akkor a legegyszerűbb megoldás – idő hiányában – egy öntözésvezérlő és esőztető kombinációja. Ha pedig éppen most ősszel szeretnénk automata rendszert telepíteni, akkor a Hunter termékeit ajánljuk jó szívvel.

Egyéb teendők

A megfelelő tápanyag és öntözés után nem mehetünk el szó nélkül az őszi gyepszellőztetés mellett sem. Természetes folyamat, hogy a talajszinten elhalt fűszálak gyűlnek össze, amik idővel egyre jobban elzárják a fű gyökérzetét a tápanyagoktól és a víztől is.

Ezeket az elhalt szálakat ősszel mindenképp szükséges összegyűjteni, erre szolgál a gyepszellőztető gép. A gyepszellőztetés nem összekeverendő a talajlazítással, bár gyakran ugyanazzal a géppel végezzük, de másik fejjel. Jelen esetben a rugós fejre lesz szükségünk, amit elég a talajszintig leengedni. Akik még nem csináltak ilyet korábban mindig meglepődnek (lefagynak), hogy mennyi elhalt fűszálat szed össze a gép a látszólag zöld és egészséges gyepből. Gyakran “sokkoló” a látvány, de ez egy szükséges folyamat az őszi felkészítés során, ezzel nagyban hozzájárulunk a még egészségesebb pázsitfelület kialakulásához.

Összefoglalva az alábbiakra lesz szükségünk szeptemberben:

  • Rugós gyepszellőztetés
  • Magas N tartalmú tápanyag
  • Ritkább öntözés

Ha valamiben elakadsz, vagy nem vagy biztos, akkor keress minket elérhetőségeink egyikén, vagy a Facebook-on, vagy csatlakozz a Fűápolás – füvesítés Facebook csoporthoz, ahol már közel húszezren vagyunk jelen!

Fenntartó gyeptrágya választása

Hogyan válasszunk fenntartó gyeptrágyát?

 

Az év ezen szakában jogosan merül fel a kérdés és gyakran találkozom vele én is, hogy vajon milyen gyeptrágyát használjunk a tavaszi indítás után, de még a kánikulai stresszkezelés előtt.

Tavasszal – indításkor – fontos volt egy relatív gyorsan ható és magas N tartalmú gyeptrágya használata, erről kár is lenne hosszabban írni, érdemes megnézni a 2021-es nagy műtrágya teszt eredményeit, amihez részben a premiumgarden.hu biztosította az alapanyagot.

A tavaszi indítást, vagy akár új telepítést követően továbbra is nitrogénre van szüksége a gyepnek, így ha fenntartó gyeptrágyát keresünk, nagy kínálattal találjuk magunkat szembe. De mi a különbség, mit tud az egyik, vagy a másik, az egyik miért 2-3 hónapot bír csak, míg a másik 4-5 hónapot? Az egyiknek miért van látványos hatása pár nap alatt, míg a másiknak csak hetekkel később? Ezeket fogjuk kicsit boncolgatni.

Burkolt VS. nem, vagy részben burkolt gyeptrágya

Gyakran halljuk, hogy egy műtrágya burkolt, így a hatóanyagát hónapokig képes tárolni és fokozatosan leadni. Ezekben a műtrágyákban a szemcsék egy része egy burokban foglal helyet, ami a csapadék hatására fokozatosan táródik fel, így a hatóanyag lassabban, de folyamatosan kerül be a talajba.

Miért jó ez? Egyrészről biztonságosabb, mint a nem burkolt műtrágya, hiszen jóval kisebb az esélye, hogy a nitrogén megégeti a gyepet. Másik részről gazdaságosabb, hiszen nem kell 3-4 hetente ismételni a folyamatot, így kevesebb tápanyagra lesz szükségünk, harmadrészről pedig magunknak is időt spórolunk meg azzal, hogy nem kell 3-4 hetente ismételnünk a teljes folyamatot.

De hogyan is működik ez a burkolat például az ICL termékein?

ICL burkolt műtrágya

A mellékelt képen láthatjuk, hogy a tápanyagot 2 különálló réteg veszi körül. Amint a nedvesség elkezd a rétegeken átszivárogni, a belül lévő tápanyag elkezd feltáródni és a talajba kioldódni. A tápanyagot körülvevő rétegtől függően ez a feltáródás 2-től akár 9 hónapig is tarthat.

A nem burkolt műtrágyák esetén nincs ilyen membránréteg a tápanyag körül, így azok sokkal gyorsabban, sokkal látványosabb eredményt keltve fejtik ki hatásukat. Valószínűleg mindannyian ismerünk olyat, aki egy laza jobb-, vagy balkezes mozdulattal elhinti a pétisót, vagy más, közismert gyeptrágyát, majd 2-3 nap múlva büszkén mutatja, hogy milyen szép is lett tőle a kert. Ezzel legalább 2 probléma van: az egyik, hogy a kézzel történő szórás esetén a legnagyobb a veszélye annak, hogy megégetjük a füvet, ezért érdemes kézi szórót, vagy szórókocsit használni. A másik ilyen probléma a “hopp és kopp” hatás: valóban gyors és látványos hatás érhető el (hopp), de ez általában csak 1-2 hétig tart (kopp), hiszen a nem burkolt gyeptrágya gyorsan leadja a hatóanyagát és már nyoma sincs, így hamarosan lehet is ismételni a folyamatot.

A részben burkolt műtrágya esetén – és ez talán a legideálisabb megoldás – is számíthatunk gyors hatásra a nem burkolt szemcsék által, de a burkolt szemcsék még azután is fokozatosna adják le a tápanyagot, miután a nem burkolt szemcsék már “kifújtak”.

Jó-jó, de én melyiket válasszam?

Mint minden ilyen jellegű kérdésre, erre is az a rövid válasz, hogy attól függ. Attól függ, hogy mit enged meg a pénztárcánk, mekkora területről van szó, az öntözésünk jól van-e beállítva, vagy automata rendszer hiányában tudjuk-e biztosítani a gyep számára a megfelelő mennyiségű és rendszerességű vizet és végül attól is függ, hogy mi a célunk. Vegyük ezeket sorra.

  1. Költségvetés: Korábbi blogunkban már írtunk 2 féle éves műtrágyaprogramról, de a fuapolas.eu oldalon ennél részletesebben is le van bontva, hogy az egyes programok mekkora költséggel járnak éves szinten. Az egészen biztos, hogy a burkolt, hosszabb hatástartamú gyeptrágyák drágábbak, cserébe ritkábban kell őket megvenni.
  2. Mekkora a terület: Nem mindegy, hogy 50, vagy 800 m²-ről beszélünk, hiszen míg az előbbire másfél kg., addig utóbbira 24 kg gyeptrágya szükséges 30 g/m² adaggal számolva. Egyes fenntartó gyeptrágyákból elérhető 3, vagy 5 kg-os változat is (pl.: Beckmann, vagy ICL Landscaper Pro Maintenance, esetleg ICL Landscaper pro Universtar), míg másokból csak 15, vagy 25 kg kiszerelés van (pl. ICL ProTurf termékek, vagy egyéb ICL, Beckmann fenntartó gyeptrágyák).
  3. Cél: Hopp és kopp, vagy tartós, és egyenletes tápanyag-utánpótlás biztosítása a gyepnek. Ezt mindenki magának döntse el smile

A lényeg, hogy minden esetben mérlegeljük a költségkeretet, a kitűzött célt és ha ezek után is bizonytalanok vagyunk, akkor mások tapasztalatait, erre tökéletesen megfelel a Fűápolás – füvesítés Facebook csoport, ahol több, mint 10.000 tag tapasztalata egyesül.

Egyéb írások a témában:

Burkolt műtrágya technológiák Everris-ICL-Scotts módra 

Műtrágya kisokos

Ha további kérdés merül fel, elérhetőségeink bármelyikén szívesen segítünk és megtaláljuk a legjobb megoldást a fenti feltételek ismeretében.

 

Kosár Van kuponod?