Gyepszellőztetés

2024.júl.hét | Fűápolás

Gyepszellőztetés

Gyepszellőztetés: miért és mikor végezzük?

A gyepszellőztetés, vagyis a gyep levegőztetése, egy fontos kertészeti eljárás, amely hozzájárul a gyep egészségéhez és szépségéhez. Két fő időszaka van ennek a műveletnek: a tavaszi és az őszi gyepszellőztetés. Mindkettő különleges szerepet játszik a gyep gondozásában és fenntartásában.

Tavaszi gyepszellőztetés

Szerepe és célja

A tavaszi gyepszellőztetés célja, hogy felélessze a gyepet a téli nyugalmi állapotból. A tél során a gyep általában tömörödik, ami akadályozza a víz, a levegő és a tápanyagok bejutását a talajba. Ez a folyamat lehetővé teszi a gyep számára, hogy friss levegőhöz jusson, ami serkenti a gyökerek növekedését és a fűszálak megújulását.

Fontossága

A tavaszi gyepszellőztetés segít eltávolítani a télen felhalmozódott filcet (elhalt növényi részek), ami meggátolja a gyep megfelelő lélegzését. Ezen kívül javítja a víz és a tápanyagok felszívódását, elősegítve a fű növekedését és erősítését. Ez a lépés különösen fontos, ha a gyepet rendszeresen használják, mivel a lábnyomok és a forgalom miatt a talaj még inkább tömörödhet.

Őszi gyepszellőztetés

Szerepe és célja

Az őszi gyepszellőztetés célja, hogy felkészítse a gyepet a téli időszakra. Ősszel a fű növekedése lassul, de a gyökérzet még aktív marad. Az őszi szellőztetés segít eltávolítani az elhalt növényi részeket, elősegítve a gyökérzet erősödését és felkészülését a hidegebb hónapokra.

Fontossága

Ez az eljárás javítja a talaj vízelvezetését, ami különösen fontos a téli hónapokban, amikor a csapadék mennyisége megnövekedhet. Az őszi gyepszellőztetés elősegíti, hogy a gyep egészséges és ellenálló legyen a tél okozta stresszel szemben. Emellett előkészíti a talajt a tavaszi növekedéshez szükséges tápanyagok befogadására.

A gyepszellőztetés fontossága

A gyepszellőztetés mind tavasszal, mind ősszel kulcsfontosságú a gyep egészségének megőrzésében. Az eljárás során a talajt és a gyökérnyakat vágásokkal látják el, amelyek lehetővé teszik a levegő, a víz és a tápanyagok könnyebb bejutását a gyökérzethez, illetve új hajtások kialakítására serkenti a füvet. Ez javítja a gyep szerkezetét, elősegíti a gyökerek és a levélzet növekedését, és csökkenti a betegségek kockázatát.

Tippek a gyepszellőztetéshez

Időzítés: A tavaszi gyepszellőztetést általában március és április között végezzük, míg az őszi szellőztetés ideális ideje szeptember és október.
Eszközök: Használjunk gyepszellőztető gépet vagy kézi szerszámot a kisebb területeken.
Előkészítés: A szellőztetés előtt nyírjuk le a gyepet és öntözzük meg, hogy a talaj enyhén nedves legyen.
Utókezelés: A szellőztetés után szórjunk az évszaknak megfelelő tápanyagot, hogy elősegítsük a gyep regenerálódását, szükség esetén a felülvetést is végezzük el.

A rendszeres gyepszellőztetés segít abban, hogy gyepünk dús és zöld maradjon, egész évben. Megfelelő gondozással a gyep nemcsak esztétikai élményt nyújt, hanem ellenállóbb lesz a különböző környezeti hatásokkal szemben is.

Füvesítés

2022.aug.szo | Fűápolás

A füvesítés menete – hogy megfelelő végeredményt kapjunk

A blogban már nagyon sok témával foglalkoztunk korábban a helyes fűmagválasztástól kezdve a megfelelő öntözésen át az évszakhoz való tápanyagválasztásig.

Azonban eddig nem esett szó az első, vagy inkább a nulladik lépésről, magáról a füvesítésről – ezt pótoljuk mostani bejegyzésünkkel.

Az elmúlt években a már-már tökéletes pázsit egyre népszerűbb lett a kertesház-tulajdonosok körében, sokszor annyira, hogy más növény nem is feltétlenül kap helyet a kertben. Tény, hogy egy csodás, tökéletesen egyenletesre nyírt gyep szép látványt nyújt, de azt sem szabad szó nélkül hagyni, hogy ezek a kertek a szép látvány mellett semmilyen funkcionalitással nem rendelkeznek.

A gyep – a mi felfogásunk szerint – a kert egy olyan része kell, hogy legyen, ahol a szabadidős tevékenységeket végezzük, de fontos, hogy legyenek a kertben mág cserjék, egynyári növények, gyümölcsfák, örökzöldek, árnyékot adó fák és ágyások is. Így a kert nem egy (nagy ökológiai lábnyomot hagyó) füves monokultúrává válik, hanem egy fenntarthatóbb, termést is adó, szép, dekoratív teljes egésszé. Ehhez hozzátartozik a gyep is, ahol szabadidőnk nagy részét töltjük majd. Nézzük meg, mire is kell figyelnünk a füvesítés előtt, közben, után.

A talaj előkészítése

A füvesítés egyik legfontosabb része a talaj előkészítése. Gyakran találkozunk mi is az új építésű házak esetén azzal a problémával, hogy a kertben lévő talaj tele van tégla- és cserépdarabokkal, sittel, a munkagépek, raklapok, munkások hatására pedig nagyon betömörödött. Ilyenkor gyakran elkerülhetetlen a talaj cseréje legalább 50 cm mélységben.

A másik gyakori eset az ugyan nem törmelékes és tömörödött, de elhanyagolt, gyomokkal fertőzött terület. Ez utóbbi talán szerencsésebb, mert itt nem feltétlenül van szükségünk talajcserére, ilyenkor elegendő a gyomirtás (akár totális gyomirtóval is), de ezt is szükséges lehet többször megismételni – bár hozatott új termőföld esetén is érdemes a füvesítés előtt 2-3 hetet várni, hogy lássuk, mi nő ki belőle.

Miután a talajt törmelék-, kő-, és gyommentessé tettük, végig kell gondolnunk, hogy hogyan is történik később az öntözés, és a nyírás. Ha automata öntözőrendszert szeretnénk telepíteni (ami erősen ajánlott az egyre forróbb nyarak miatt), akkor annak most van itt az ideje. Ha robotfűnyíróban gondolkozunk, akkor a szegélyeket is úgy kell kialakítani, hogy a robot közlekedését, a szegélyek nyírását megkönnyítsük, hogy lehetőség szerint minél kevesebbet kelljen a robot által elhagyott részeket igazítani.

Elvileg a talajt előkészítettük, kész az öntözőrendszerünk, a végső szint kialakításra került, a szegélyeken el tud majd menni a robot, így eljutottunk a vetéshez. Korábban már írtunk arról, hogy mi alapján válasszunk fűmagot, így ebbe most nem megyünk bele.

A vetés

Az előkészített talajon érdemes magágyakat kialakítani, ezt a legegyszerűbben egy gereblye segítségével tehetjük meg úgy, hogy kis barázdákat készítünk a felszínen, ahova a magok majd kerülnek. Ha ezzel elkészültünk, akkor jöhet (végre) a magvetés, amit a legegyszerűbben és a legegyenletesebben kézi szóróval, vagy szórókocsival érdemes végezni.

Fűmagkeveréktől függően 25-35 g/m2 mennyiséggel érdemes számolni, és a szükséges mennyiséget érdemes mindig előre kimérni, így biztosan nem fogunk sem túl kevés, sem túl sok magot kiszórni. Ezen felül figyelni kell az egyenletes kijuttatásra. Ehhez szükséges a szóró használata, mert így a füvesítendő területen keresztbe-hosszába járva ezt biztosítani tudjuk.

Miután az adott területre szükséges fűmagmennyiséget egyenletesen kiszórtuk, érdemes magas foszfor-tartalmú starter (indító) műtrágyát használni, ami nagyban segíti a csírázás folyamatát. A műtrágyát a fűmaghoz hasonlóan előre érdemes kimérni, majd a fűmag szórását követően (de akár előtte is) ugyancsak a szóróval kijuttatni mindenhova.

Ha a fűmag és műtrágya kiszórásával végeztünk, akkor fontos, hogy ezeket be is takarjuk. A magágy kialakításához hasonlóan most is a gereblye (vagy csillagkapa) lesz segítségünkre, a a cél az, hogy a felszínről 0,5-1 cm mélységbe kerüljenek a fűmagok. Ez elsősorban azért is fontos, mert így nehezebben száradnak ki, nem mossa őket össze az eső/öntözés, nem viszik el a madarak, könnyebben gyökeret tud ereszteni, stb. Miután mindenhol végeztünk a magok takarásával, érdemes a talajt tömöríteni, mert most még van lehetüségünk az esetleges egyenetlenségeken javítani, vagy feltölteni. Ehhez érdemes gyephengert használni, ezek 50-100 kg között érhetőek el, és segítségükkel a talaj megfelelően sima és tömör lesz. Fő célunk ebben a fázisban, hogy a kiszórt fűmag és műtrágya ne a talaj felszínén, hanem kb 0,5 cm mélyen a talajban legyen.

Öntözés

Miután végeztünk a vetéssel és a talaj tömörítésével, fontos, hogy az egész területet alaposan beöntözzük. Ez szükséges a műtrágya, de természetesen a fűmagok miatt is. Innentől kezdve az első fűnyírásig az a feladatunk, hogy folyamatosan nedvesen tartsuk a talajt, ezt hívjuk kelesztő öntözésnek. Az ideális az, ha az alábbi időpontokra állítjuk az öntözésvezérlőt, vagy annak hiányában az alábbi időpontokban öntözünk 4-5 percig: 6:00, 9:00, 11:00, 13:00, 14:00. Ez természetesen több is lehet egy teljesen homokos talajon, de a lényeg, hogy ne hagyjuk kiszáradni a talajt.

Ha mindent jól csináltunk, nem hagytuk kiszáradni a talajt és a vetést követően kíméltük a területet az igénybevételtől, akkor fűmagkeveréktől függően 1-2 héten belül már látni fogjuk az eredményt.

Ha kezdetben kisebb-nagyobb foltokat látunk, nem kell megijedni és azonnal újravetni a területet. A legtöbb fűmagkeverékben az angol perjétől kezdve a réti perjén át a külbövő csenkesz-félékig több faj is megtalálható, amiknek a csírázási ideje eltér. Az angol perje akár 4-6 nap alatt is elő tud bújni, míg a nádképű csenkesznél ez 15-20 nap is lehet.

Az első nyírás

Az első fűnyírásra akkor kerüljön sor, amikor a fű eléri a 6-8 cm-t. Ekkor – figyelve az 1/3-os szabályra – visszavághatjuk 4-5 cm-re. Ne ijedjünk meg, ha nem éri el mindenhol a 6-8 cm-t, mert az előzőekben írtak alapján az eltérő csírázási idő miatt ez egyébként sem kivitelezhető.

Az első nyírást követően az ötözésen is változtathatunk már, innentől kezdve a heti 2-3 hajnali/reggeli öntözés (talajtól és domborzattól függően) elegendő, nem szükséges már naponta többször.

Ha mindent jól csináltunk, akkor a vetést követő 4-8 hét múlva már egybefüggő és már terhelhető gyepfelületünk lesz!

Fűmagvetési hibák

2021.febr.csü | Fűápolás

Fűmagvetési hibák

;

Mostani bejegyzésünkben megnézzük, mi az az 5 gyakori hiba, amit a magról vetés során el lehet és el is szoktak követni. Ha ezekre figyelünk, akkor sok bosszúságtól tudjuk magunkat megkímélni, ráadásul a végeredmény is sokkal látványosabb lesz.

Sokan szeretnék a magról vetést egy nehezen kivitelezhető, bonyolult és drága eszközöket igénylő folyamatnak beállítani és néha irreális áron elvégezni helyettünk. Vannak persze helyzetek, amikor sok előkészületre van szükség, mint például talajcsere, vagy vakondháló terítése, amit otthoni eszközökkel nem tudunk elvégezni, ilyenkor valóban szükség van segítségre.

Nézzük meg, mit tehetünk és mit ne tegyünk, ha mi magunk csináljuk a vetést:

1) Nem tisztítjuk meg megfelelően a terepet

Gyakori hiba, hogy a magvetést megelőzően nem tisztítjuk meg a gyomnövényektől a területet. Ezzel ugyan időt lehet megspórolni, de ha szép, gyommentes pázsitot szeretnénk, akkor ennek a megspórolt időnek a többszörösét kell később a gyomírtásra fordítani. Ne siessünk, ha a terület ránézésére is erősen gyomos, akkor igenis szükség van a totális gyomírtásra, amit akár 10-14 nap múlva megismételhetünk. Így egy tiszta gyommentes területet kapunk. Persze ez nem azt jelenti, hogy itt sosem lesz gyomnövény, de nem mindegy, hogy honnan indulunk, milyen területen készülünk vetni.

2) A talaj nem megfelelő előkészítése

hasonlóan az előző ponthoz, itt is tudunk időt spórolni, de később a gyep élvezeti értékéből veszítünk. Nagyon kellemetlen olyan helyen járni, ahol a fű ránézésre szép, de az egyik lépésünknél egy mélyedésbe, a következőnél pedig egy kisebb dombra lépünk. Hosszú távon ezt a gyep is megérzi, hiszen a mélyedésekben megáll és pangani fog a víz, a kiemelkedésekről pedig elfolyik és kiszárad a fű. Vetés előtt érdemes felásni és felrotálni a terepet, majd ezt követően simítani és amennyire a terepviszonyok engedik, vízszintesre húzni. Később a talajmozgások, giliszták, egyéb hatások miatt lesznek egyenetlenségek, de azokat már homokszórással is tudjuk javítani, míg a kezdeti nagyobb egyenetlenségeket később nehezebb helyehozni.

3) Nem egyenletes vetés

Mondjuk, hogy az első és a második pontra figyeltünk. Gyommentes és egyenes a terület, jöhet a vetés. Gyerekkorunkból láttuk, ahogy a nagypapánk, vagy a szomszéd belenyúl a fűmagos zacskóba, majd egy marékkal kiemel és – mintha csak csirkéket etetne – félkörben elhinti a magokat. Nos, ez nem így nem jó módszer. Így sem az egyenletes vetést, sem a gyártó által javasolt mennyiséget nem tudjuk még csak meg sem közelíteni. Ne akarjuk megspórolni azt a néhány ezer Ft-ot, amibe egy kézi szóró kerül, ezekkel kisebb területeken tudunk megfelelő szórással dolgozni. Nagyobb területeken használjunk inkább repítőtárcsás szórókocsit, ilyen lehet a Scotts Easy Green. Később ezekkel a gyepműtrágyát is egyenletesen tudjuk kiszórni.

4) Takarás hiánya / túltakarás

Talaj előkészítve, fűmag egyenletesen kiszórva, mi baj lehet? Például az, ha itt azt hisszük, hogy készen vagyunk. A magokat sosem hagyjuk a felszínen, mert így nem tudnak megfelelően csírázni, gyorsan kiszáradnak és bizony a madarak is előszeretettel gyűjtik össze. Minden esetben kerüljenek takarásba a magok, általános szabály szerint 1-2 cm mélyre gereblyézzük be őket, vagy csillagkapával forgassuk be a talajba. Ez az ideális mélység, ha ennél mélyebbre kerülnek, fennáll a veszélye, hogy nem fognak kikelni, hiszen túl mélyre kerültek, a sziklevél nem tudja elérni a felszínt és kibújni. Még a takarás előtt a fűmagvetés után kell a gyepindító trágyát is kiszórni, ilyen az ICL Landscaper Pro New Grass, vagy a Beckmann starter gyepműtrágyája. A takarást ezek kihordása után végezzük el.

5) Alul- és túlöntözés

Magok elvetve, megfelelő takarás megvan, jöhet az öntözés. Ha nincs öntözőrendszerünk, akkor kézzel kell megoldanunk a kelesztő öntözést. Bármelyik öntözés mellett is döntünk a főszabály az, hogy a talaj mindig legyen nedves. Ne száradjon ki, de ne is álljon rajta a víz, mert egyik sem tesz jót a csírázásban lévő magoknak. Az ideális megoldás, ha 4 óránként öntözünk, így biztosan el tudjuk kerülni a kiszáradást és megfelelő arra is, hogy a talajfelszínről elpárologjon a felesleges víz. Öntözőrendszer hiányában ezt megoldhatjuk egy csapra szerelhető okos öntözésvezérlővel is (ha nem akarunk 4 óránként kimenni a kertbe és kézzel elvégezni). Ezt tetszőleges tudjuk esőztetővel, vagy szektoresőztetővel kombinálni.