A napokban kaptuk kérdésként egy 6.300 Ft körüli árú műtrágya kapcsán, hogy miért ilyen drága. Az „olcsó” és „drága” kifejezések relatívak, ebben nem is szeretnénk állást foglalni.
Az viszont mindenképp megér egy hosszabb írást, hogy mi történik a műtrágyák piacán, mik azok a tényezők, amik szerepet játszanak egy termék – jelen esetben a műtrágya – árának kialakításában és ez miért ilyen látványos az idei évben.
Kezdjük azzal, hogy a műtrágya egy igen széles körben használt szer. A mezőgazdaságtól kezdve a házikertekig mindenhol megtalálható és jellezően nitrogénben dús, a növények megfelelő fejlődéséhez szükséges tápanyagokat tartalmaznak, ezért is jelöljük őket NPK számokkal, ahol az N a nitrogén-, a P a foszfor-, a K pedig a káliumtartalmat jelenti.
Hogyan készül a műtrágya?
Nem szeretnénk a sokak számára unalmas részletekbe belemenni, de alapvetően a gyártáshoz földgáz szükséges. Sok földgáz. De mi az a földgáz?
„A földgáz szénhidrogén alapú gyúlékony gáz. Főbb összetevői a metán (97%), etán, propán, bután, CO2. Elégetésekor jelentős mennyiségű energia szabadul fel, így az emberiség több ezer éve (nem megújuló) energiaforrásként használja.” Forrás: www.olajar.hu
Tényező 1: A földgáz világpiaci ára
Nem kell gazdasági szakembernek lenni ahhoz, hogy tudjuk: a földgáz világpiaci ára rekordokat döntött az elmúlt hónapokban (hallottuk, olvastuk sok helyen), ezt az alábbi ábra jól szemlélteti. Nos, ez az első faktor a műtrágyák árának növekedésében.
Tényező 2: Humánköltségek
Igen, tudjuk, a munkabér kényes téma. De lássuk be, munkáltatóként nem tudunk új munkavállalókat felvenni ugyanazon a béren, amiért tavaly igen. A megélhetési költségek nőnek, így a bérigény is nő, tehát az előző évhez képest 5-10%-kal magasabb béren jutunk csak olyan munkaerőhöz, aki előállítja a műtrágyát.
Tényező 3: Logisztikai költségek
A földgázhoz hasonlóan az üzemanyagok világpiaci ára is nő. A kőolaj és a földgáz ára kéz a kézben változik az együttes kitermelés miatt. Röviden az alábbi esetekben szükséges az üzemanyag az ellátási lánc során: alapanyagok szállítása a gyárhoz, kész termékek szállítása a disztributorokhoz, majd egy következő körben a végfelhasználókhoz. Ugyanide kapcsolódnak a humánköltségek is, hiszen a futárok, sofőrök is magasabb bérigényt támasztanak a munkáltatók felé.
Tényező 4: Brand
A brand-nek is ára van, mert minőséget képvisel. Ahogy a „pipás” cipő is 3-4-szer annyiba kerül, mint a „pipátlan”, úgy az évtizedek óta a piacon lévő műtrágyákat képviselő gyár brandjét is meg kell fizetni. A brand megfizetésével minőséget és biztonságot veszünk. És ne felejtsük el, hogy ezek a termékek jellemzően műanyag csomagolásban érkeznek hozzánk, és a műanyag előállításához kőolaj szükséges („a kőolaj és a földgáz ára kéz a kézben változik”).
Tényező 5: Árfolyam
Tegyük fel, hogy én vagyok az importőr. Nekem is vannak munkavállalóim (a 2. tényező szerinti magasabb bérigénnyel), vannak logisztikai költségeim (a 3. tényező szerint drágábban) és sajnos nem tartozom az EUR övezethez Magyarországon. Így amíg tavaly 340 Ft-os EUR/HUF árfolyamon tudtam megvenni a gyártól mondjuk 100.000 EUR-ért az árut, addig idén 358 Ft-os EUR/HUF árfolyamon tudom tőle megvenni 120.000 EUR-ért (1., 2. és 3. tényező miatt alakul a +200 EUR).
Tényező 6: Infláció
Vegyük az előző 5 tényezőt. Tegyük be egy dobozba, rázzuk össze (nem keverjük), majd nézzük meg, hogy mit kapunk: inflációt. Egy önmagát gerjesztő folyamatot, amit az egyes országok központi bankjai (itthon MNB), illetve az Európai Központi Bank (EKB) tud kordában tartani. Kormányzati intézkedésekre itt azért nem térünk ki, mert 1) nem politizálunk és 2) ezek látszatintézkedések, a piacgazdaság működését érdemben nem befolyásolják (pozitív irányba legalábbis biztosan nem), a piac önmagát kell, hogy szabályozza, ha ebbe belenyúlunk mesterségesen, az sok jót nem eredményez.
Mit tehet a kereskedő a fentiek fényében?
Röviden: kockázatot vállal a növekedés reményében, vagy lemarad és stagnál. Ez általánosságban is igaz az üzleti életben. Vagy kockázatot vállalunk (ez lehet befektetés, vagy az üzleti stratégia megváltoztatása), vagy kivárunk és ezzel azt kockáztatjuk, hogy lemaradunk. És van egy köztes út: mérsékelt kockázat vállalása melletti konszolidáció. Ez konkrétan a mi esetünkben azt jelenti, hogy jelentősebb készlet felhalmozása mellett, a valamennyi tényező által generált költségnövekedés egy részét lenyeljük, tehát átvállaljuk (=csökkenő árrés). De ahogy a piac, úgy a cégvezetés is egyensúlyra törekszik: amit itt elveszítek, azt máshol meg kell takarítanom. Humánköltségen, fejlesztésen, beruházáson. A Premiumgarden.hu Kft. kisvállalkozásnak számít és működésünk elsődleges mérőszáma az ügyfélelégedettség. Ebből nem engedünk, ezen nem „spórolunk” és ezt nem engedjük sérülni. Tehát a háttérben kell úgy működési költséget csökkenteni, hogy ebből az ügyfél (nálunk a vásárló ügyfél!) semmit se érezzen.
Ha a fentieket mind figyelembe vesszük és ezek ellenére megkérdeznek minket, hogy „Nem drága egy kicsit???”, akkor az a válaszunk, hogy nem.