A szép és egészséges gyep eléréséhez a megfelelő öntözés legalább annyira elengedhetetlen, mint a helyesen kiválasztott fűmag, a nyírás gyakorisága és módja, valamint a megfelelő tápanyag-utánpótlás. A kulcsszó itt a “megfelelő”, legyen szó az öntözés módjáról, mennyiségéről és időzítéséről.
Gyakorlatilag mindegy, hogy automata rendszerünk van, vagy öntözőkomputert használunk, esetleg esőztetőt, a lényeg, hogy az egyenletes öntözés minden esetben megvalósuljon. Értelemszerűen egy jól megtervezett és telepített automata rendszernél van a legnagyobb esélyünk arra, hogy a gyep mindenhol a megfelelő mennyiségű vizet kapja, hiszen a különböző körök és fejek beállítása által ezt tudjuk a leginkább befolyásolni.
Azonban nem minden kertben kerül kiépítésre automata rendszer, bár ez utólag is megtehető különösebb átalakítás nélkül, de nézzük, hogy az alternatív megoldások esetén mire figyeljünk.
Az öntözés gyakorisága nem kőbe vésett szabályok szerint működik. Ez minden évszakban más és más, hiszen a csapadékosabb és hűvösebb tavaszi és őszi szezonban a heti 2-3 alkalom is elegendő lehet, míg nyáron inkább nagyobb mennyiséget locsoljunk, hiszen a meleg miatt ennek egy jelentős része még azelőtt elpárolog, hogy a talaj beszívná. Kánikula esetén (és csak akkor) naponta locsoljunk, hiszen ilyenkor a talaj extrém módon kiszárad, ami a gyepre is káros hatással lesz. Ugyanakkor fontos, hogy ezt valóban csak kánikula idején tegyük, hiszen ha folyamatosan napi szinten locsolunk, a fű gyökérzete nem lesz arra ösztönözve, hogy mélyre nyúljon. Vannak természetesen szárazságtűrő fűmagkeverékek (pl. Landscaper Pro Sun&Shade, Barenbrug Water Saver, vagy Johnsons Shady Place), amik jól tolerálják az extrém meleget, de kánikulában ezeket is érdemes naponta locsolni.
Az Öntözés módja már szóba került, hiszen ez lehet automata rendszer, valamilyen négyszögesőztető (pl. Gardena Aquazoom M), vagy szektoresőztető (pl. Gardena Premium). Amit egyáltalán nem javasolt, az a kézzel (locsolócsővel) való öntözés, hiszen ebben az esetben nem tudjuk biztosítani sem az egyenletes, sem a megfelelő mennyiségű vizet. Egy esőztető esetén akár egy pohárral, akár bármilyen más csapadékmérővel pontosan meg tudjuk mérni, hogy adott idő alatt mennyi víz jut az egyes területre, így jóval pontosabban be tudjuk állítani az öntözés idejét.
Az öntözés időzítése egy kritikus pontja az öntözésnek. Bármilyen jól van beállítva a rendszer és bármennyire is a megfelelő mennyiséget locsoljuk ki, ha ezt nem jó időpontban tesszük, többet ártunk vele, mint használunk. Általános szabály, hogy naplemente után már nem locsolunk, hiszen ilyenkor a talaj által fel nem szívott víz, már nem tud elpárologni, ott marad a talajon, ami a gombabetegségek melegágya. Minden esetben próbáljunk meg a hajlani, vagy kora reggeli órákban locsolni. Ha nincs automata rendszerünk, akkor ehhez használhatunk öntözőkomputert, amit gyakorlatilag bármelyik esőztetővel kombinálhatunk. Kivételt az új vetés képez, hiszen itt arra kell törekednünk, hogy a talaj folyamatosan nedves legyen, így pedig elkerülhetetlen, hogy késő délután, vagy kora este locsoljunk, ez a kelesztő öntözés.
Legyen bármilyen módon megoldva az öntözésünk, arra mindig figyelni kell, hogy a megfelelő időben, a megfelelő gyakorisággal és a megfelelő mennyiséget locsoljunk, mert a túlöntözés, vagy az alulöntözés következtében árthatunk a gyepnek a legjobb szándékunk ellenére is.
